Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)

Kérdések, feladatok:

Nézd meg a Középiskolai atlaszban, hol található Hont vármegye?

Milyen politikai helyzetben küldte e vármegye törvényhatósága átiratát Csanád megyének?

Mi lehetett a közös veszély, amely Hont és Csanád vármegyét egyaránt fenyegette 1919 januárjában?

Mi az a rendkívül jelentős nemzetközi politikai esemény, amely szintén ekkor kezdődött, s megbontotta országunk egységét és átrajzolta Európa térképét?

Milyen felhívást tartalmaz az irat? A Hont megyeiek szerint mi menthette volna meg a magyar állami egységet? Keresd ki a forrásból a válaszokat!

Mit tudunk a Csanád megyében évszázadokon át meghatározó szerepet játszó Návay-családról?

Miért tartja Návay Lajos veszélyes megoldásnak a föderációt? Nézd meg egy lexikonban, mit jelent pontosan ez a kifejezés, s mit eredményezett volna megvalósulása esetén?

Hogyan fogadták a makóiak az őszirózsás forradalom után kialakult polgári demokratikus rend első elemeit?

Milyen problémákkal küzdött a város az első világháború befejeződése után kialakult helyzetben?

Mit mondott Návay Lajos utolsó nyilvános felszólalásában? írd le kronológiai sorrendben, hogyan emelkedett a politikai pályán! Mi volt a legjelentősebb politikai pozíciója?

Mi lett a sorsa?

Irodalom:

Návay Lajos politikai jegyzetei, 1910-1912. Közreadják: Gilicze János, Vígh Zoltán.

Békéscsaba-Szeged, 1988. (Dél-alföldi évszázadok, 2.)

Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó, 2002. (Makó monográfiája, 5.) 499-514.

Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára. Bp., 1986. 263.

235