Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
tak, de később a gépi kifejlesztés és tökéletesítés is főképp a makói kisiparosok érdeme. Az új kézi eszközök terjedése nagyban csökkentette a munkaráfordítást, növelte a termelékenységet. Makót a hagyma termesztése tette országosan ismertté, majd világhírűvé. Kérdések, feladatok: Kutasd ki, mikor és hogyan kezdődött Makó környékén a hagymatermesztés! Ismerkedj meg a hagymatermesztés folyamatának leglényegesebb lépéseivel! Milyen természeti adottságok tették lehetővé, hogy éppen környékünkön alakult ki ez a növénytermelő kultúra? Keress fel mai hagymatermesztő családokat, és tájékozódj termelési és értékesítési tapasztalataikról! Milyen makói hagymafajták alakultak ki a termelési kultúra és nemesítés eredményeképpen? Van-e a környéken hagymakutató intézet, ahol tudományos körülmények között folyik a nemesítés? Menj el a városi múzeumba, nézd meg a hagymatermesztésben használt első eszközöket! Készíts leírást arról, amelyiket a legérdekesebbnek tartod! A makói múzeum várostörténeti kiállításának egyik legérdekesebb része a makói piac megjelenítése. Nézd meg, és készíts rajzot vagy riportot, mintha korabeli tudósító lennél! Ma milyenek a hagyma értékesítésének lehetőségei? Marketingesként mit tennél, hogy megfelelő piacot találj Makó híres és még mindig kiváló terményének? Az utóbbi években hagyománnyá vált Makón a Hagymafesztivál megrendezése. Miért igazán fontos ez a város életében, valamint a termelők és a forgalmazók számára? Makó város jelképe a hagyma. Ki készítette a Hagyma-szobrot, és ki tervezte a Hagymaházat? Hol láthatunk még díszítőelemként hagyma-kompozíciót, hagymamotívumokat? Irodalom: Tóth Ferenc: A makói hagyma. Makó, 1998. (Makó monográfiája, 2.) 122-134. Három Folyó Mentén. Csongrád megye millenniumi albuma. Szerk. Blazovich László és Marosvári Attila. Szeged, 2001. 71., 82., 84-85., 141., 144. Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó, 2002. (Makó monográfiája, 5.) 249-251., 305. Makó az első felszabadult magyar város. I. Szerk. Tamasi Mihály. Makó, 1969. 31., 107. Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv 3. Legújabb kor, 1919-1975. Szerk. Nagy István. Szeged, 1986. 45., 47-48. 217
