Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
próbaterhelés után 1883. január 6-án érkezett be a makói állomásra az első ünnepi járat. Ötezer ember várta ezt a nagy pillanatot, hiszen ez azt jelentette, hogy Makó is „felvétetett a világforgalom hálózatába.” Az indóházhoz vezető új utcát a vasút ügyében igen nagy szolgálatokat tett Lono- vics Józsefről nevezték el. Azokban az időkben ez volt a legolcsóbban kivitelezett vonal, az egész fővonal 2250733 forintba került. Az ACSEV fénykora az első világháború előtti évekre esett, 2079 teherkocsi, 41 személykocsi, 44 mozdony és 41 motorkocsi képezte kocsiparkját. Központja és javítóműhelye Aradon volt. 1906-ig csak gőzmozdonyok jártak a vonalon, ekkortól gyorsmotorokat is beállítottak, amelyek Arad és Szeged között csak Makón és Mezőhegyesen álltak meg, s az út így 2 óra hosszáig tartott. Kezdetben négy, hat, majd nyolc vonat járt, 1907-ben már harminckettő. Mivel önálló vasúti acélhídra a Maroson ekkor még nem volt fedezet, hiszen 1878-ban a lényegesen kisebb költség miatt fahidat adtak át a forgalomnak, 1908-ban vasbeton pillérekkel tették teherbíróbbá a hidat. Az ACSEV forgalmának évi tiszta jövedelme 1910 körül megközelítette a 2 millió koronát, tehát megépítése és üzemeltetése indokoltnak és gazdaságosnak bizonyult. Mindenképpen hozzájárult a környéknek az egységes nemzeti piacba való beépüléséhez. Kérdések, feladatok: Mit jelentett egy-egy vidék számára a vasútvonal megépítése? Mi a leginkább szükséges egy ilyen nagyságrendű beruházás megvalósításához? A dualizmus korában mit tekintünk a gazdasági fejlődés húzóágazatának? Kik vagy mik rendelkeztek akkor a vasútépítéshez szükséges tőkével? Milyen vasútvonalak közötti kapcsolatot jelentett az ACSEV? Hogyan szerveződött meg a ACSEV építése, kik járultak hozzá a vonal építési költségeihez? Mikor volt a próbajárat, és mikor indult meg a rendszeres közlekedés? Mikorra esett az ACSEV fénykora? Mekkora volt a kocsiállománya? Milyen településeket kapcsolt be az országos piacba és forgalomba? Bizonyítsd, miért volt hasznos a megépítése! Mi miatt szűnt meg? Irodalom: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó, 2002. (Makó monográfiája, 5.) 201-210. Blazovich László-Kristó Gyula: A csongrádi régió 1100 éve. Szeged, 1993. 68-69. Magyarország története 1848-1890. 6/2. Szerk. Katus László. Bp., 1987. 1252-1254. Dömötör Attila: Történelmi Lexikon. Bp., 1999. 27. 213
