Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
nem is volt ennek a betegségnek Makón halálos áldozata. Érdekes a receptből megismerni a korban használatos mértékegységeket. Az icce: 0,85 liter, a font: 560 grammnak felel meg, a lat: 17,5 gramm. Az aszályos évek következményeiként gyakori a tűzesetek említése, a lopások terjedése, a segélyezések követelése miatti tüntetés a megyeháza előtt, az ínségmunkák megszervezése és a takarékossági programok kidolgozása. Az 1864 őszén meginduló esőzések vetettek véget ennek a nehéz időszaknak, de terheit még évekig érezték a kölcsönöket igénybe vevők. Az elszegényedett parasztság és a földnélküli tömegek a század végén parasztmozgalmakkal adtak hangot elégedetlenségüknek, főleg a Viharsarokban. Makó azonban kimaradt ezekből, hiszen a hagyma és zöldségtermesztés megindulása sok szegénynek biztosította a mindennapi megélhetést. Kérdések, feladatok: Mik az 1862-64 közötti éhínség okai? Melyik társadalmi rétegből került ki a nyomorgók sokasága? Hogyan próbált segíteni az állam és a városi képviselőtestület az éhezőkön? Gyújtsd össze a segítés módjait! Mi volt a kormánybiztosok feladata? Milyen más testületek próbáltak enyhíteni a rendkívüli gondokon? Mit jeleztek a kis réztáblák a koldusok ruházatán? Mivel országos problémát kellett megoldani, mit javasolt a helytartótanács? Hogyan készült az éhezők számára az ínségleves? Miért javasolt ehhez a leveshez a megyei főorvos ecetet vagy tormát? Milyen ízű lehetett? Mihez volt elegendő az egy icce leves naponta? Mi volt a szempontja annak, hogy a különbözően készített ínséglevesek közül melyikkel oldják meg a szegény nélkülözők élelmezését az aszályos esztendőkben? Az olcsóság vagy a tápláló tartalom? Olvasd el figyelmesen a forrást! Kikre bízták a javasolt módszer végrehajtását és ellenőrzését? Honnan szerezték be központilag az alapvető élelmet és takarmányt az aszályos években? Változtatott-e alapvetően az aszályok elmúlása a nincstelenek helyzetén? Hogyan érzékelhető az elégedetlenség a Viharsarokban a század végén? Irodalom: Sipos István: Makó és az 1863. évi országos aszály. Makó, 2001. (Szirbik Miklós Társaság Füzetei, 14.) 4-25. 202
