Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
42. 1849. március 21-26. „...seregünknek egy része Makóra átjött...” „1849. március 21-én esti 6 órakor érkezett Szegedről Makóra Dobsa Lajos szabad mozgó csapata: 1700 gyalog, 139 lovas, 97 kocsiból álló, és egy más csapat: 700 gyalog, 15 lovas és 50 kocsiból álló, nem különben Palotáról a pesti légió és az itt szállásoló Turszky ezredbeli 2. század, s ezen sereg, hozzácsatolván magát még egynéhány nemzetőr is, három részre osztatván az egyik Csipkésnél, a másik Fehér háznál 22-én reggeli 3 órakor a Maroson átkelt, a harmadik pedig a Szegedről érkezett 2. és az itt levő 3. ágyúval a helybeli révnél 7 órakor szintén átszállíttatott, ahol is egy szekerész halva maradt, és 3 ágyús ló megsebesíttetett, mely lovak, úgy a holt is, ez város házához behozattak reggeli 8 órakor. Délelőtti 11 órakor behozatott a szerbekből 116 fogoly e közt egy főhadnagy és egy őrmester, és a megyeházánál bezárattak. A többi szerb lázadó szétveretvén seregünk benyomult Deszkre, ahol a szegedi sereggel egyesülvén Deszket elfoglalták, s amiért az odavaló szerbek a rabló alsóvidékiekkel kezet fogva ellentálltak, a helységet felgyújtotta, s azzal még akkor éjjel Zomborra visszajött, és ott táborba szállt. Március 23-án déli 12 órakor a Kiszomboron meghált seregünknek egy része Makóra átjött, másik része előőrsül ott maradván. 24- én este a seregnek egy része ismét általment, de semmi sem történt. 25- én az egész nap csendességben folyt le. 26- án azonban délelőtti 10 órakor három oldalról a gaz rabló rácok ulánusok segítségével megtámadták Zomboron volt előőrségünket, s erre a mieink visz- szavonulván a Maros partig, a gazok felgyújtották Zombort, és azzal Béba felé vonultak útjukba eső zombori tanyákat felgyújtván.” FORRÁS: CSML ML Makó város tanácsának iratai 233/1849. Jelentés Dobsa Lajos csapatának Makó és Szeged között vívott harcairól. Dobsa Lajos 1824. október 6-án született Makón. Apja Dobsa Sámuel jómódú vaskereskedő, anyja a belga származású Dubois Amália. A család 1836. január 28-án kapott nemességet V. Ferdinánd királytól, és az oklevelet ez év június 22-én hirdették ki Csanád vármegyében. Dobsa Sámuel gyermekei közül Lajos a harmadik, aki tizenöt éves koráig házi nevelésben részesült. Jogi tanulmányait Debrecenben végezte 1839 és 1842 között. Itt kapcsolatba került a vándorszínészettel, darabokat írt és adott elő. Tanulmányai befejeztével hazatért szülővárosába, közigazgatási pályára lépett, és a megye tiszteletbeli, vagyis fizetés nélküli aljegyzőjévé nevezték ki. 1843—1844-ig Csanád megye országgyűlési írnokaként jelen volt a pozsonyi országgyűlésen, ahol 177
