Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
I. Táj és ember
A honfoglaló magyarok megjelenéséig különböző népcsoportok éltek itt, a fentebb jellemzett természeti körülmények között. Az életüket feltáró régészeti kutatásokban Móra Ferenc, Csallány Dezső, Horváth Ferenc, Reizner János játszottak fontos szerepet. A leggazdagabb gyűjtemény az avar-korból való (6. század). A római korból nem maradtak fenn itteni emlékek. Kérdések, feladatok: Milyen közismertebb néven említik Konsztantinosz Porphürogennétoszt? Derítsd ki, hogyan kapta ezt az érdekes nevet! Mi volt a kapcsolata a magyarokkal, miért írt róluk? Milyen névváltozatokban fordult elő az ókorban a Maros neve? Milyen hosszú a folyó? Nézz utána, mit jelent és milyen eredetű a morotva és az eresztvény szó! Nézz utána a Növény- és állathatározóban a Maros menti élővilággal kapcsolatosan ismertetett növények és állatfajok jellemzésének! Milyen tényezők összegyűjtésével érvelnél amellett, hogy nemzetséged a Marosvidéknek azon a részén telepedjen meg, ahol Makó kialakult? Hasonlítsd össze a szarmata, a gepida és a hun életmód sajátosságait! Mutasd be Móra Ferenc és Reizner János Makóhoz is kapcsolódó munkásságát! Ha környezetvédő lennél, mit tennél a mai Maros vizének és környékének tisztaságáért? Készítsd el felszólalásodat, javaslataidat a folyó és környéke egészséges övezetté nyilvánítása érdekében Mit tehetünk a Marosért? címmel! Irodalom: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája, 4.) 102-116. Történelmi világatlasz. Bp., 1991. Csongrád Megye Kézikönyve. Főszerk. Kasza Sándor. CEBA K., 1997. 347-372. 16
