Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
Az építkezés végül 1839-ben fejeződött be teljesen, júniusra elkészült a kerítés és a nagykapu, s az új megyeháza az ország maradandó értékű építészeti büszkesége napjainkban is. A főhomlokzat meghatározó szakasza a hat zömök oszlopon nyugvó, árkádos portikusz, emelet részén fedett kilátóterasszal. A karcsú, ion oszlopok felett timpanon hirdeti a kor klasszicista stílusának jellegzetes vonását. Féja Géza szerint: „A megyeháza nagyhatású épület, semmi ...nem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. ” Kérdések, feladatok: Mikor lett Makó Csanád vármegye székhelye? A törökök kiűzése utáni időszakban, amikor az egykori hódoltság területe visszakerült a Magyar Királysághoz, hol tartották a vármegyei közgyűléseket? Hol járt Mária Terézia a környéken? Ki volt a főispáni tisztség betöltője, és milyen hivatalnoki tisztségviselők látták el az alapvető közigazgatási és igazságszolgáltatói feladatokat? Hogyan jellemeznéd a 18. századi első két vármegyeházát? Nézz utána a szakirodalomban, milyenek lehettek, és hasonlítsd össze a maival! Hogyan sikerült a reformkorban az új épület emeléséhez szükséges anyagi eszközöket biztosítani? Tudsz-e példát a közelmúltból arra, hogy ilyen módon gyarapodott a városunk? Mikor és kinek a tervei alapján épült fel a ma is látható épület? A felmerült problémák ellenére mennyi idő alatt lett kész a megyeháza? Milyen intézmények és hivatalok, illetve helyiségek kaptak benne megfelelő helyet? Mi volt az első fényes ceremónia, amit itt megcsodálhattak a résztvevők? Vedd számba, ma milyen rendezvényeket tartanak a dísztermében? Menj el az épületbe, és jegyezd fel, milyen hivataloknak ad helyet napjainkban! Az egykori megyeháza ma városunk legimpozánsabb épülete. Milyen stílusú és miért éppen abban az építészeti stílusban építették? Próbáld meg elkészíteni a makettjét valamilyen, számodra is megfelelő anyagból! Irodalom: Kovács Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig. Makó, 1929. (Csanádvármegyei Könyvtár, 17.) 16-18. Giba Antal emlékülés. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 1988. (A Makói Múzeum Füzetei, 59.) Halmágyi Pál: A 150 éves Tanácsháza építéstörténete. In: Giba Antal emlékülés. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 1988. (A Makói Múzeum Füzetei, 59.) 11-24. Makó. Áttekintés a város múltjáról, vázlat jelenéről és jövőjének kilátásairól. Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1994. 8-9. Vígh Zoltán: Hogyan lett Makó megyeszékhely? In: Csongrád megyei Hírlap. Három folyó mentén. Csongrád megye millenniumi albuma. Szerk. Blazovich László és Marosvári Attila. Szeged, 2001. 63. 158
