Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
és ingóságairól. Az elkészült testamentumot a város pecsétjével ellátva zárták le, és azt az uradalom helyi irodájában, a püspöki rezidencián őrizték. Felbontására csak a vég- rendelkező halála után, az örökösök jelenlétében kerülhetett sor. Az uradalmi fiskális tisztiszéki ülésen felolvasta azt, majd záradékkal látta el, amennyiben az a földesúr jogait nem sértette. A jóváhagyott végrendeletet, amennyiben az megfelelt az örökösöknek, végrehajtás és annak ellenőrzése végett visszaküldték a városi tanácsnak, és végül ott helyezték irattárba. Amennyiben valamelyik örökös sérelmezte az örökhagyó rendelkezéseit, akkor az uradalmi ügyész az úriszék elé utalta az ügyet, és ennek tényét rávezették a végrendeletre. A végrendelkezőnek jogában állt az általa elkészített végrendeletet visszavonni, másikat készíthetett, de a régi érvénytelent nem kapta visz- sza, hanem azt tovább megőrizték. Az ismertetett végrendelet egy módos makói gazda özvegyének végakarata, amiből kiderül, hogy egy egész egynegyed teleken, azaz hetven holdon gazdálkodott valamikor a família. A végrendelkező alapos pontossággal emlékeztette az örökösöket a már életében végrehajtott vagyonosztásra, és rendelkezett a szőlők elosztási módjáról. Bevett gyakorlat szerint a nála lakó és gondját viselő fiának hagyományozta a kezelésében maradt negyed telket, valamint a szállásföldön felépített tanyaépületet. A makói testamentumok jó forrásul szolgálhatnak azoknak, akik a korabeli családszervezetet, az adakozás és a gazdálkodás módját, a tanyák kialakulását, a parasztság társadalmi és vagyoni viszonyait szeretnék megismerni. Szómagyarázat: reqvisitus - szükséges testamentum - végrendelet fertály - negyed telek (14 hold ) nótárius - jegyző Kérdések, feladatok: Mióta rendelkeztek a magyar törvények a végrendeletek készítési módjáról? Mitől volt hiteles egy végrendelet a 19. század első felében? Ma mi szükséges a törvényességéhez? Emeld ki a forrás szövegéből a végrendelkező asszony gyermekeinek és unokáinak a nevét és örökségüket! Ki és miért örökölte a legtöbbet? Mire utal a végrendelkező neve utáni x jel? Magyarázd meg, mit jelentenek az esküdt, a záradék és a „bizonyságok” kifejezések? Milyen jogai voltak, s vannak ma a végrendelkezőknek? Kik számítottak akkor módos gazdáknak? Állapítsd meg a dokumentumból, milyen családszerkezet volt jellemző a 19. században! 151
