Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
Szómagyarázat: cameralis- kamarai, kincstári communicatio- összeköttetés materialék- anyagok magazinum- raktár árendátor- bérlő, haszonbérlő jugerum- területmérték, hold nyomási- nyomásos rendszerű művelés alatt álló Kérdések, feladatok: Miért mondták már a régi időkben, hogy a Maros áldás és átok a közelében élők számára? Érveljetek mindkét álláspont mellett! Melyek azok a hónapok, amelyek elsősorban árvízveszélyesek? Mik ennek az okai? Mikor voltak a legnagyobb árvizek a 19. században a Maroson? Gyűjtsd össze, miben, milyen károkat okozott a folyó! Hogyan lehetett közlekedni a városban, amikor azt elöntötte a víz? Hol szakadt át először a gát az 1821-es árvíz idején? Mi súlyosbította még a károkat? Miért a vármegyének tett jelentést Tarnay Mihály főszolgabíró? Mikor és milyen elképzelések születtek a folyó szabályozására? Tanulmányozd Őry Fábián Dániel hajózási mérnök folyószabályozási tervét! Mi volt a lényege? Mi a véleményed a deszki, a zombori és a szegedi álláspontokról, amelyek a szabályozás ügyét akadályozták? Mikor valósult meg végül a Maros szabályozása? Irodalom: Tóth Ferenc: Gilitze István és az 1821-es árvíz. Makó, 1972. (A Makói Múzeum Füzetei, 9.) 148
