Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

IV. A város felvirágzása a 18–19. században

hasznosabb részét és azon tájékon lévő szőlő kerteket hirtelen elborította, a városon felül az úgynevezett Kákási töltésen is keresztül hatván a Dáli kő-, és Margitai fahíd szűk volta miatt, mind a két végét megkerülvén a víz nagy mértékben folyt, és a Jángori szőlők mellett a Rétben szélessen el terjedett légyen is, a Marosnak apadása nem hogy legkevessebbet is tapasztaltatott volna, hanem még inkább szemlátomást növekedvén az árja folyó holnap 3- ikán viradóra a város alatt lévő Szent lőrinczi töltésen ellentálhatatlanúl magát kirontván, és képzelhetetlen sebességgel a szőlőket előbb megtöltvén, a városba bé rohant, a várost keresztül folyó ér olly nagy víznek lefolyására elegendő nem lévén, de azon éren fennálló kőhíd kicsinysége miatt a vizet még jobban fenn tartóztatván, nemcsak az érnek két oldalát elfoglaló házakat, hanem attól nagyobb távolságra fekvő házakat is, ahol emberi emlékezetet meghaladó idő alatt víz nem szemléltetett, meg nem fogható sebességgel elbo­rította, az utcákat elöntötte a communicatio végett használtatott kisebb fahi- dakat felvévén, elhordotta, mely által a város lakosai szembetűnő veszede­lembe forogtak. Egyik a másik segedelmére sem lehetett, méglen azon ret­tentő és Makó városa szerencsétlen lakosaira nézve soha el nem felejthető napot követő napra fenyőfákból úgy nevezett apró lápok öszve állíttatván, és csónyakok szereztetvén, a városnak víztől elboríttatott utcáin járni, és már némely részben hirtelen a földre lerogyott földházaikból, a házi eszközöknek és egyébb holmiknak a szerencsétlenségtől menten maradott lakó társaiknak házaikhoz való kihordásához fogni, nem különben a megsokasodott víz­nek több helyeken készített kanáli­sokon való lebocsájtatása elkezdet­hetett. Harmadik napon azon sz. lőrintzi kertek alatt lévő kiszakadá­sok, ahonnét a víz a várost elborí­totta, elfogása munkába vétettet- vén, a víznek a városban való befo­lyása akadáloztatott, következés­képpen a víznek a városból való ki­folyása következendő napokon in­kább hasznosabban előmozdíttatott, úgy attól nagyobb fáradsággal több napok múlva megszabadíttatott ugyan; de a királyi két sópajtában is, behatolván, a víz sok sót elol­vasztott, és a pajtákban kárt tett. A keresztények részéről 746 házat, a zsidó község között pedig 124 há­zat és az udvaron volt kamarákat, istállókat részszerént összdöntött, 41. Gilitze István az 1821-es árvízről részszerént pedig összetört 52842 írt művének címoldala 145

Next

/
Thumbnails
Contents