Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
Egy 1806-ban kiadott rendelkezés határozottan kimondta, hogy a községek és a megyék dolga gondoskodni minden gyermek iskolába járásáról, s a szülőket erre testi büntetéssel is kényszeríthették. Az általunk közölt megyei körrendelet, amit aktualizálva szinte minden évben kiadott a vármegye, erről szól. A rendelet hű képet ad a tanítás körülményeiről, és arról, hogy nem minden településen folyt, — valószínűleg a kamarai telepes falvak egy részében, pl. Pitvaroson, Ambrózfalván — magyar nyelvű oktatás. Makón a szigorú rendelkezések ellenére, egy 1838-as felmérés szerint a római katolikus felekezet 903 tanköteles fiataljából 562, a görög katolikusok közül 230-ból 80 (télen 80, nyáron 200), a 900 főt számláló református diákságból 650, és a zsidók 125 tanköteleséből csak 50 fő járt iskolába. Jelentős lépést jelentett az általános tankötelezettség felé a helytartótanács 1845-ös rendelete, amely kötelezővé tette, szülői pénzbírság kilátásba helyezése mellett, a hat és tizenkét életév közötti gyermekek számára az alsó elemi iskola elvégzését. A rendelet utasította a vármegyéket arra, hogy mérjék fel a jelenlegi helyzetet, és tegyenek javaslatot a teendőkre nézve. A megyei felmérések hasonló problémákat tártak fel: sok a gyerek, kevés az osztályterem, iskola, nagy a zsúfoltság, egészségtelenek az épületek, sok esetben az osztályok nincsenek elkülönítve, az iskolakötelesek egy része nem jár iskolába. A 19. század közepére Makón az iskoláztatás feltételeit megfelelően biztosították. A római katolikus hitközségben öt tanító, négy iskolaépületben hat osztályt tanított. A görög katolikusok egy iskolát tartottak fenn egy tanítóval és osztállyal. A reformátusoknál hat iskolaépületben nyolc tanító vezetésével 16 osztályban folyt a tanítás. Az izraelita hitközség kebelében egy tanító vezetett három osztályt. Az oktatás színvonala nem tért el az országos átlagtól. A református gimnázium eredményei az 1830-as évektől megközelítették a híres vásárhelyi iskola eredményeit. Szómagyarázat: moralitásnak - erkölcsnek examináltatott - vizsgázott Kérdések, feladatok: Miért volt szükséges a császári-királyi körrendelet kibocsátása 1811-ben? Milyen okok miatt nem jártak a kisgyermekek iskolába? Gyújtsd össze, milyen előírásokat tartalmazott a rendelet az iskolalátogatás problémáinak megoldására! Szerinted hatékonyak lehettek-e akkor az előírt intézkedések? Indokold a véleményedet! Állapítsd meg, milyen volt a népoktatás helyzete és szervezeti struktúrája a 18- 19. század fordulója környékén! Melyik rendelet szabályozta először átfogóan a magyar oktatásügyet? Mi késztethette az uralkodót ennek kiadására? A továbbiakban miért kellett gyakran megújítani a rendelkezést? 129
