Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
A török utáni Csanád vármegyének első ismert árrendelkezéséből (1740) megtudhatjuk, hogy a marhahús fontjának (0,56 kg) ára 3 krajcár, a sertéshús fontja 4 krajcárt tett ki, és a juhhúst 4 és fél krajcárért mérték. Az 1800-as évek elejére emelkedtek az árak. 1804-ben a megye fontonként a következő árakat szabta meg: marhahús 8 és fél, borjúhús 16, sertéshús szalonnástul 14, szalonna nélkül 10, juhhús 7, a száraz szalonna 36, a friss szalonna 30 krajcárt kóstált. Marhalábat, marha máját, lépet, orrot és pacalt, jól megtisztítva 5 krajcárért lehetett venni, és ennyibe került a törött sónak a fontja. A gyertya fontját 36, míg a faggyúét 17 krajcárért lehetett beszerezni. 1811-ben a szitált lisztnek iccéje (1,25 liter) 10 krajcár. Egy ludat 24, egy kan pulykát pedig 48 krajcárért lehetett megvásárolni. Kacsának, tyúknak darabja 45, egy kappan pedig 1,30 krajcárba került. Két font házi kenyeret, amit egy porciónak neveztek, 15 krajcárért lehetett megvenni. A cselédek bére szintén évről évre változott. Az első béres, akit „faragó, vagy a gazda képét viselőnek” neveztek, 1776-ban még csak 34 forintot keresett évente. Ez a bér 1807-ben 150 forintra emelkedett. Bevett gyakorlatként alkalmazták a természetbeni juttatást, aminek az árát ugyancsak meghatározták, és levonták az éves bérből, mint ahogy azt a fentebb közölt rendeletben láthattuk. Szómagyarázat: fiscalis actio - ügyészi kereset Kérdések, feladatok: Miért alakult ki a hatósági árszabás (limitáció), amelyet az országgyűlésen rögzítettek? Mi miatt tartják ezt feudális kötöttségnek? Gr. Széchenyi István melyik híres művében fogalmazta meg egyértelműen, hogy a fejlődés érdekében el kell törölni a limitációt? Tanulmányozd a forrást, és határozd meg, hogyan szabályozták benne a cselédeket illető egész évi béreket! Mi határozta meg a bérek közötti különbségeket? Figyeld meg, kik kapták a legtöbb bért, próbáld megmagyarázni, a többiek miért kaptak jóval kevesebbet! Milyen hierarchiát lehet megállapítani a cselédek, munkások között? Milyen lehetett a gazda-cseléd viszony a 19. században? A forrásból megismerheted a férfi dolgozók korabeli ruháit. Mit tartalmaz a „két pár fehér ruha kifejezés”? Mi biztosított védelmet, hogy a kialkudott bért a cselédek meg is kapják, illetve gazdáikat idő előtt el ne hagyhassák? Mivel kényszerítették ki a gyermekek munkába állását? A magyarázatban található árak adatai alapján számold ki, mennyibe kerülhetett körülbelül egy béres napi étkezése az 1700-as, illetve az 1800-as években? Vesd össze ezt a kialkudott évi kereset egy napra eső részével! A ruházat és egyebek költségeit ne felejtsd el levonni! Mi a következtetésed? Irodalom: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája, 4.) 407-424. 125
