Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

ki. Tanítói oklevelét Győrött (Győr vm.) 1880 áprilisában szerezte meg jó osztályzattal. 1874-től kezdve tanítóként kereste kenyerét. 1874 októbere és 1875 áprilisa között Rábacsanakon (Sopron vm., Csornai j.), 1875 áprilisa és 1876 márciusa között Góron (Vas vm., Sárvári j.), 1876 márciusa és 1877 áprilisa között pedig Zalatámokon (Zala vm., Novai j.) volt kántortanító. A katonai szolgálat alól 1877 májusában a Nagykanizsán (Zala vm.) tartott utóállításon felmentették. 1877 áprilisa és 1893 augusztusa között Nován (Zala vm., Novai j.), 1893 decembere és 1894 októbere között Csáktornyán (Cakovec; Zala vm., Csáktornyái j.), 1894 októbere és 1895 augusztusa között Nyírcsaholyon (Szatmár vm., Mátészalkai j.), 1895 augusztusa és 1897 novembere között pedig Szalacson (Bihar vm., Érmihályfalvi j.) kántortanítóskodott.916 A szegedi iskolaszék 1897. október 23-án választotta meg a Külsőcsengelei iskolába tanítónak.917 Itt három tanéven keresztül tanított. Az 1900/01. tanévtől áthelyezéssel a Felsőközponti iskolába került tanítónak.918 1903-ban az iskolaszék szóbeli figyelmeztetésben részesítette, mivel egy tanulót megvert és a szülők látleletet vetettek fel a bántalmazásról.919 1920-ban állami tanítóként vonult nyugdíjba. Felesége Sohár Zsófia volt. Két gyermekéről tudunk: Eulália és Endre.920

Iskolák:

Külsőcsengelei iskola: 1897/98-1899/1900.

Felsőközponti iskola: 1900/01-1906/07. (-1919/20.921)

Lukits Rezső (Zombor, 1868. okt. 4.-Szeged, 1931. dec. 9.)

A Bács-Bodrog vármegyei Zomborban született. Atyja Béla, anyja: Kolozsvári Borbála volt.922 Gimnáziumi tanulmányait a zombori állami főgimnáziumban végezte el. A tanítói diplomáját pedig 1891 júniusában Baján szerezte meg „magyar és bunyevácz tannyelvre általános elégséges osztályzattal.” Tanítói pályafutását egy zombori tanyai iskolában kezdte meg, ahol az 1891/92. tanévben tanított. Majd Bácsalmáson (Bács- Bodrog vm., Bácsalmási j.) dolgozott 1893 februárjától 1895 augusztusáig. Ezután egy-egy tanévet Balatoncsehiben (Somogy vm., Lengyeltóti j.) és Mezősámsondon (Maros-Torda vm., Marosi felső j.) tanítóskodott.923 A szegedi iskolaszék 1897 decemberében választotta meg a Rókabögyösi iskola tanítójának,924 ahol az 1921/22. tanév végéig dolgozott.925 Az iskolaszék 1901-ben figyelmeztetésben részesítette, mivel az előírt tananyagot ismételten nem teljesítette.926 Első felesége Czöndör EmerenSzlsz/c

9,7 SzTNÉ 1897/98. 16. p.

918 SzTNÉ 1900/01. 3. p.

9\9 Szlsz/a. 1903. márc. 5. 30/1903.

920 „Nagy Jánosné (Lóky Eulália) Szeged. Nován született, atyja L. József tanító, anyja: Sohár Zsófia. A család 1897-ben telepedett le Csongrád-megyében. Első férje Mezei Imre kereskedő, aki a világháborúban harcolt és az ott szerzett betegsége következtében 1917-ben hunyt el. Elvált férje: Nagy János honvéd tiszt- helyettes. Gyermekei: Mezei József és Miklós. Testvéröccse Lóky Endre kereskedő 1917-ben hősi halált halt.” Csíkvári, 1938. Személyi adattár 378.

921 Kutasi, 156. p.

922 SzÁ H. akv. „A” jelű 1693/1931. (Testvérei: Dezső, Sándor és Gyula édesanyjuk leánykori nevére magyarosították a nevüket.)

9-7 Szlsz/c

924 SzTNÉ 1897/98. 16. p.

925 Kutasi, 159. p.

926 Szlsz/a. 1901. szept. 26. 140/1901.

93