Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
nított. Ezt követően belterületi tanítóként tevékenykedett egészen haláláig. 1898-ban szlöjd-tanfolyamot végzett Budapesten.297 1897 decembere298 és 1903 között az Alsóvárosi, 1903 és 1927 között a Belvárosi iskola tanítója, 1927-28-ban pedig a Szilléri iskola igazgató-tanítója volt.299 Félállásban az iparostanonc iskolában is tanított.300 Az első világháborút megelőzően szlöjd-tanfolyamokat tartott kollegáinak,301 és a város megbízásából Budapesten tanműhelyeket tanulmányozott. A világháború miatt azonban Szegeden nem került sor tanműhelyek felállítására.302 Első felesége 1916 novemberében elhalálozott.303 1918-ban a polgármester a városi Közélelmezési Hivatal Cipőosztályán alkalmazta mint hadiszolgálatost.304 A Kommün bukása után fegyelmi eljárást indítottak ellene, mivel Lauber József helyett, 1919. április 3. és május 4. között, az Alsóvárosi iskolában elvállalta az igazgatói posztot.305 A vádak alól felmentették, mert bebizonyosodott, hogy csak „kényszer hatására” vállalta el az igazgatói státuszt.306 Az 1920-as években a „Szegedi Tanítóegyesület városi járásköre” elnöki tisztét is ellátta.307 1922-ben tanszerkészítő műhely felállítását javasolta az iskolaszéknek,308 „s hogy ez intézmény nem valósulhatott meg, annak az időközben beállott nagymérvű anyagár- és munkabér emelkedés az oka.”309 Több évtizeden át a törvényhatósági bizottság választott tagja volt. Ötvenkilenc éves korában hunyt el. Lakása Szende Béla u. 2. sz. alatt volt.310 Felesége Komáromi Katalin volt.311 Első feleségét Palchó Hedvignek hívták.312 Házasságaiból hét gyermeke született.313 Iskolák: Zákányi iskola: 1888/89-1891/92. Szentmihályteleki iskola: 1892/93-1897. dec. 297 Szlsz/C. 2,8 Értesítő ö. 1897/98. VI. p.; Értesítő Av. 1897/98. 5., 7. p. 299 Ezek az adatok a nekrológjából származnak. AN 1928. márc. 15. V. évf. 6. sz.; Az iskolaszék 1914. november 3-i ülésén Fenyvesit javasolta az Alsóvárosi iskola igazgatói posztjára. Kinevezési joggal azonban a tanfelügyelő bírt. Szlsz/a. 1914. nov. 3. 275/1914.; A királyi tan- felügyelő Lauber Józsefet nevezte ki igazgatónak. Fenyvesi e döntés ellen fellebbezett. Szlsz/a. 1915. jan. 12. 10.-11./1915.; Fellebbezését a közigazgatási bizottság 36260/1915. sz. alatt elutasította. Szlsz/a. 1915. jún. 4. 139/1915. 300 Címtár, 1911. 162. p. 301 Szlsz/a. 1908. ápr. 7. 97/1908.; Szlsz/a. 1914. máj. 4. 144/1914. 302 SzIsz/c J 303 Szlsz/a' 1916. dec. 2. 298/1916. 304 Szlsz/a. 1918. szept. 11. 250/1918. 305 SzKiB 322/1919. 306 SzKiB 379/1920. 307 Szlsz/a. 1922. jún. 12. 233/1922. 308 Szlsz/a. 1922. jan. 14. 35/1922.; „A város tanácsa a város által felállítandó tanszerkészítő műhely költségvetése beterjesztésére hívja fel Fenyvessy (sic!) Jenő belvárosi tanítót. Szlsz/a. 1922. jún. 12. 214/1922. 309 Szlsz/a. 1923. nov. 23. 765/1923. 310 Címtár, 1911. 260. p. 311 SzÁ H. akv. I. kér. 269/1928. 312 SzISZ/c J 313 József (1901. márc. 31.); Jenő (1903. jan. 18.); Endre (1904. okt. 10.); István (1906. aug. 4.); János (1911. április 26.); Hedvig (1914. márc. 28).; Anna (1916. máj. 14.). Szisz/c. Ttó tk. 1916. 79-80. p. 41
