Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
Felesége Malatinszky Terézia (1856. okt. 14.) volt. Lakása Szeged-Nagyszéksós 173. sz. alatt volt.1324 Házasságából négy gyermeke született.1325 Iskolák: Átokházi iskola: 1878. máj.-1878. aug.; 1879. jan.-1879/80. tanév végéig. Zöldfás iskola: 1880/81. Bojárhalmi iskola: 1882. júl.-aug. Kancsalszéli iskola: 1883/84-1905. febr. Szűcs Mihály (Szeged, 1844?-?) Három „reáliskolai” osztályt végzett. Majd tanítói oklevelét az 1862/63. tanévben szerezte meg „magyar tannyelvű elemi altanodákbani tanítóságra képesítettnek találtatott” minősítéssel.1326 Tanítói pályafutását 1863-ban Csongrádon (Csongrád vm., Csongrádi j.) kezdte meg. 1868 februárjában a megürült alsóbalástyai tanyai tanítói állásért nyújtott be pályázatot. 1327 Az alsóbalástyai állást 1868 áprilisában foglalta el, de októberben már le is mondott róla, mivel Mezőkovácsházán (Csanád vm., Mezőkovácsházi j.) vállalt tanítói állást.1328 További életútjáról nem rendelkezünk adatokkal. Iskola: Alsóbalástyai iskola: 1868. ápr.-okt. Szűts István (Ercsi, 1876. nov. 9.-Szeged, 1918. okt. 14.) A Fejér vármegyei Ercsiben (Adonyi j.) született. Atyja István; anyja: Gaál Lujza.1329 Gimnáziumi tanulmányait Szegeden illetve Budapesten folytatta. A tanítóképző első három évfolyamát Znióváralján (Turóc vm., Stubnyafürdői j.) végezte el. Majd tanítói oklevelét 1896-ban Kiskunfélegyházán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., Kiskunfélegyházi j.) szerezte meg.1330 A szegedi iskolaszék 1896 augusztusában az Átokházi iskola tanítójának választotta meg.1331 A következő tanévben áthelyezését kérte a Gátsarki iskolába,1332 ahol az 1911/12. tanév végéig tanítóskodott.1333 Az 1912/13. tanévtől az Alsóvárosi iskola tanítójának választotta meg az iskolaszék. Az első világháborúban részt vett, de 1916 januárjában a katonai szolgálat alól felmentették.1334 Negy1324 SzÁ H. akv. III. kér. 67/1905. 1325 József (1880. okt. 12.); Terézia (1881. okt. 2.); Gyula László (1883. márc. 20.) és Mária (1885. márc. 4.). (Tanítótársa, Börtsök Ádám panasszal élt Szűcs ellen, hogy nénjével „tiltott viszonyra” lépett. Szlsz/a. 1886. jan. 30. 31/1886.; A vád alól felmentették, mivel Börtsök Ágnes és törvénytelen gyermeke elhalálozott. Szlsz/a. 1886. márc. 2. 31/1886.) 1326 SzTk akv. II. évf. 1862/63. 1327 „Az elemi tanodák igazgatója jelenti, hogy Lipovszky Márton alsóbalástyai tanító f. évi febr. 5-én el- halálozván, kötelességének ismerte a megürült állomás ideiglenes betöltése miatt a helyben foglalkozás nélküli okleveles tanítókat nyilatkozatra felhívni; azonban a helybeliek közül egy sem ajánlkozván a kérdéses tanítói állomás elfoglalására — habár csak ideiglenesen is — kénytelen volt ez ügyben a vidéken foglalkozó szegedi fiákhoz fordulni, kik közül Szűcs Mihály, okleveles tanító teljes készséggel hajlandónak nyilatkozott az említett állomás elfoglalására, mit írásba foglalva sietett be is küldeni.” Tanbizottmány jegyzőkönyve 1868. febr. 27.: SzTü 1197/1868. 1328 SzTüjkv. 1868. okt. 15. 5666/1868.; SzVKgy 313/1868. 1329 SzÁ H. akv. I. kér. 1794/1918. 1330 o 7 T S 7 /c 1331 SzTNÉ 1896/97. 14. p. 1332 SzTNÉ 1897/98. 16. p. 1333 Q7TC7 /c 1334 Szlsz/b. 388/1916. 131
