Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

két évig teljesített szolgálatot.1047 Az iskolaszék 1923-ban nevezte ki a Mórái iskola igazgatójának.1048 „Igazgatói megbízást 1923. december 17-én kaptam a kir. Tanfelügyelőség 3433-1923. sz. a. a Szeged-móravárosi népiskolához. Itt mindjárt megemlítem, hogy iskolám a háborús katonai megszállások miatt — 8 év — az elképzelhető legszánalmasabb állapotban volt, tele férgekkel. A felszerelések, bútorzat, taneszközök, még a falak is tönkre téve. Ennek a borzalmas és mélyen elszomorító állapotnak megszűntetése képezte első feladatom. Ez meg is történt és előj áróim legnagyobb megelégedésüket és elismerésüket fejezték ki nem egyszer sűrűn tett látogatásaik alkalmával írásban és szóval egyaránt. Az iskolaépületének megújítása, rendbe hozatala után az iskola beléletének restaurálása vált feladatommá. Úgy érzem ezt is megoldottam, mert Kartársaimmal a mindent tönkre tevő forradalmak után a lelkekben maradt és öntudatlanul is lappangó ideológiák eltávolításához kellett tanítás és nevelés által fogni. Ez is sikerült! Enélkül nem lehetett volna felépíteni a szülők és a tanulók lelkében a nemzeti és vallás-erkölcsi alapot és nem fejlődés, hanem csak helyben járás lett volna az iskola belélete. Ilyen alapon irányítottam az iskolám lelkületét! Hogy milyen eredménnyel? Ezt előjáróim jobban tudják, mint én, a látogatási jegyzőkönyveken kívül is. Társadalmi tevékenységem: a forradalmak után lerongyolódtak felsegélyezése, hogy önbizalmuk mielőbb visszatérjen és megtisztult lélekkel hasznos polgárai lehessenek hazájuknak, amelytől oly fondorlatos úton eltávolították őket, csaknem sikerrel. Minden érzelmemmel és erőmmel a gyűjtésekben vettem részt, nemcsak iskolám által, hanem a társadalomban is ott, ahol alkalmas területe láttam. így nem jelentéktelen összeggel siettem a nyomorultak felsegítéséhez. Ezért illetékes helyről elismeréssel adóztak. Tagja vagyok számtalan egyesületnek, mint választmányi tag. Így a Katholi- kus Körnek, az egyházközségnek és annak tanácsának. A Kultúrház igazgatója és gondnoka. A kulturbizottság elnöke, a Julián egyesület tagja. A filharmonikus társaság működő tagja, a Szegedi Dalárda választmányi tagja. Vonósnégyes társaság működő tagja. Számtalan jótékonysági és díszhangversenyen szerepelve. Mindenütt ébren tartva a pedagógus gondolat világából fakadó nemesen lüktető eszméket. Úgy a háború előtt, mint utána szinte állandóan vezettem úgy katonai, mint polgári analfabéta tanfolyamokat. Minthogy a legszegényebb néprétegből kerültek ki a hallgatók soha tiszteletdíjat nem fogadtam el. Elgondolásom az volt már akkor is: „Magyar a magyarért”. Tanyai tanító koromban a felsőközponti gazdakör jegyzője voltam éveken át (míg csak belterületi tanító nem lettem), és Várhelyi József prelátus úrral, ki elnököm volt sok felolvasást és előadást rendeztünk. Tisztelettel jegyzem meg, hogy háború előtt a Rózsa-féle ösztöndíjjal jutalmaztak. A Szegedi Járáskömek megalakulásától kezdve jegyzője voltam mindaddig, míg a háború ki nem ütötte kezemből a tollat. A fronton 18 hónapig voltam megszakítás nélkül, amikor is betegség miatt szabadságoltak és városunk polgármestere, mint szabadságolt katonát a katonai ügyosztályhoz, — a katonai előadó mellé osztott be szolgálattételre. Ot voltam a háború végéig. Kitüntetésem katonai érdemkereszt a háborús szalagon. Vöröskereszt ezüst keresztje oklevéllel. Azon1047 Szlsz/a. 1917. jún. 2. 159/1917.

1048 Szlsz/a. 1923. márc. 9. 215/1923.

105