Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
hagyta jóvá.1013 Nagy Dani 1926-ban nyugdíjaztatása miatt működési bizonyítványt kért az iskolaszéktől. Ekkor Baján (Bács-Bodrog vm.) lakott.1014 Iskolák: Királyhalmi iskola: 1897/98-1899. ápr. Csorvai iskola: 1899. szept.-okt.; 1901. jan.-1901. dec. Alsóbalástyai iskola: 1902. jan.-1906/07. Nagy Ferenc (Szeged, 1863. nov. 20.-Budapest, 1906. jan. 31.) Atyja István; anyja: Szűcs Anna.1015 Elemi és polgári iskolai tanulmányait Szegeden végezte. „1878-79. tanévre a szegedi rom. kath. felekezeti képezdébe iratkoztam. Az első és második évfolyamot ugyanott végeztem. Az 1880—81-ik tanévre a második osztály ismétlésére Kis-Kunfélegyházára az állami tanító képezdébe mentem, ahol a III. évfolyam végzése után 1882. év júniusában a tanítóképesítő vizsgát jó eredménynyel tettem le... Mint képezde végzett tanítójelölt a szekszárdi állami selyemtenyésztő intézettől 1882. év augusztusában 1 arany pályadíjat nyertem a Selyemhernyók gu- bóztatása czímű pályatételért.”1016 A szegedi iskolaszék az 1882/83. tanévben helyettes ezután sem teljesítette, hanem betegséget színlelve új kérvényt adott be, 1914. év jan. 10-én melyben ismét 2 hónapi szabadságot kér. Minthogy erős volt a gyanú, hogy a terhelt tanító csupán színleli a betegséget s csak azért folyamodott szabadságért, hogy ne tanítson, és a tanhatóságot félrevezesse, a tanfelügyelőség megkereste a szabadkai városi tiszti főorvost, hogy nevezett tanítót szabadkai lakásán vizsgálja meg, és egészségi állapotáról véleményt adjon. A szabadkai tiszti főorvos ebbeli megkeresésének eleget tett és a tanfelügyelőséghez 1914. évi febr. hó 21-én 131. sz. a. intézett átiratában arról értesítette a tanfelügyelőséget, hogy a terhelt tanítót lakásán megvizsgálta és megállapította, hogy semmiféle baja nincs és teljesen munkaképes. A tanfelügyelőség erre felhívta tanítót, hogy állását nyomban foglalja el. Ő azonban erre hajlandónak nem mutatkozott és tanítói hivatásának teljesítését újból megtagadta, majd újbóli felülvizsgáltatását kérte. A terhelt tanító ennek következtében újból felülvizsgáltatott, első ízben 1915. évi jan. 30-án a szegedi tiszti főorvos által, másod ízben pedig 1915. évi jún. hó 19-én Budapesten, a belügyminisztériumban az ottani állam orvosi bizottság részéről. Mindkét esetben a terhelt tanító egészségesnek és szolgálatképesnek találtatott. A vizsgálati iratokhoz csatolt egyéb beadványokból megállapíttatott, hogy a terhelt tanító 1911. év óta annak ellenére, hogy nem volt beteg, de munkaképes, annak ellenére továbbá, hogy a tanhatóság részéről állandóan tanítói kötelességének teljesítésére utasíttatott, egyáltalában nem tanított és tanítói teendőinek végzését elmulasztotta. Megállapíttatott, hogy a terhelt tanító éveken át egyáltalában nem tanított, noha sem beteg, sem munkaképtelen nem volt. Azzal, a megállapítással, hogy a terhelt tanító azalatt az idő alatt, míg tanított, tanítási eredményt felmutatni egyáltalában nem volt képes, bizonyítva lett, hogy Nagy Dániel azalatt az idő alatt is míg tanított, kötelességét tudatosan hanyagul teljesítette. Azzal a beigazolt ténnyel pedig, hogy Nagy Dániel 4 éven keresztül, ismételten történt felhívás dacára a tanításra nem jelentkezett, sőt betegséget színlelve, magát tanítói kötelességének teljesítése alól kivonta, bebizonyítást nyert, hogy felettes hatóságának rendelkezéseivel szemben állandóan engedetlenséget tanúsított és kötelességének teljesítését konok rendszerességgel, célzatossággal megszegte. Megállapítást nyert végül az is, hogy a terhelt tam'tó 4 éven át nemcsak hogy nem tanított, hanem állomáshelyén nem is tartózkodott és Szabadkán lakott, hol a szabadkai rendőrhatóság 1916. évi 215. sz. jelentése szerint állandóan kávéházban tartózkodott és kártyázással töltötte idejét. Mindezeknél fogva Nagy Dániel szegedi alsótanyai áll. el. isk. tanítóval szemben az állandó kötelességszegés tényét megállapítani kellett. A fegyelmi választmány a terhelt tanítói vétségeivel és visszaéléseivel szemben a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt nem talált. Elkövetett visszaéléseivel szemben állásától való elmozdítását azért kellett alkalmazni, mert a hanyagságot és engedetlenséget négy-öt éven át sorozatosan követte el, továbbá, mert a terhelt tanító maga törekedett arra, hogy tanítói állását be ne töltse, s így maga igyekezett megszűntemi tanítói állását a folyamatosan valótlan tények állítása által. Miután pedig a terhelt tanító éveken át minden jogos ok nélkül megtagadta tanítói hivatásának teljesítését, a tanítói állás betöltésére ez okból méltatlannak bizonyult. Végül a terhelt tanítóval szemben alkalmazni kellett a legszigorúbb büntetést azon okból is, mert a fegyelmi választmány abban a meggyőződésben volt, hogyha a jelen estben a kellő megtorlás alkalmazásban nem vétetik, ez egyrészt példaadással szolgálhatna hasonló visszaéléseknek mások által való elkövetésére, másrészt pedig a fegyelmi büntetés komolyságába vetett hit megrendítését is maga után vonhatná.” SzKiB jkv. 1917. jan. 16. 10/1917. 1013 73834/922. VIII. b. sz. VKM rendelet 10,4 Szlsz/a. 1926. jún. 1. 244/1926. 1015 Csíkvári, 1938. Személyi adattár 373. 1016 Szlsz/c. 101
