Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
3. A szegedi nyomdászat az 1810-es évek elejétől Grünn Orbán haláláig
őszén kezdte meg működését. Az 1720. nyári királyi szentesítés és az iskola százéves évfordulója nagy társadalmi eseménnyé vált Szegeden. Már Reizner János rámutatott, hogy ez alkalomból „egész irodalom” keletkezett az iskola történetéről, a centenárium ünnepléséről. Kisebb-nagyobb terjedelmű írásművek, versek jelentek meg. Közülük a legjelentősebb Vedres István műve, A szegedi múzsák százados ünnepe. Szenteltetett August. 27-dikén 1820-dik Esztendőben. 125 X 198 mm nagyságú, 20 X 35 és fél cicerós tükörméretű, 60 oldalas könyv, 1 melléklettel. A mellékletet, amelyet a 14-15. oldal közé ragasztottak, Illyés Ágoston rajza alapján Karacs Ferenc metszette Pesten. Címe, ami a kép alatt a réz nyomólapba vágott, A szegedi oskolák épületének tekintete. A cím alatt olvasható a rajzon a., b., c., ... ni. betűjelekkel ellátott épületek megnevezése. A mozgalmasan megrajzolt előtérben polgárok, parasztok, szolgák, katonák alakjai látszanak, egy kétlovas hintó és egy négylovas, hordókat szállító szekér. A képen a barokk stílusban épült Szent Demeter templom uralkodik, a két oldalán melléje épített piarista rendház és a plébánia épülete. A Rajzoló-, a Nemzeti-, a Deákiskolát és a líceumot magában foglaló épület, amelynek homlokzata az Iskola utcára néz, csak perspektivikusan ábrázolt, akárcsak a velük szemben lévő polgárházak. Az Iskola utca végén jól látszik a várfal, a várbeli és a felsővárosi templom tornya. A metszetet már többször közölték.10 Az eredeti metszeten jól látható a szőlőindás oszlopon álló Madonna szobor, amelyet négyzet alakban oszlop-kerítés vett körbe, a kerítés négy, kőből való sarkán egy-egy angyal szobra. A metszet elsősorban építészettörténeti szempontból jelentős. Ez indokolja hosszabb leírását. A könyv címlapján 18. sz.-i eredetű betűket látunk. Pl. a legnagyobb fokozatú „Múzsák” szó az 1773. évi betűminta XXXIX. Text Longa betűjéből szedett. A disztichonos üdvözlő vers az 1814. évi Cicero Antiqua Minor szövegbetűből, kb. 2 pontos sortágítással szedve, a pentameteres sorok kb. 18 pontos behúzással kezdődnek. A 42-60. oldalon találhatók a vershez tartozó jegyzetek, amelyek a város történetére, gazdaságára, kulturális életére sok becses adatot tartalmaznak. A jegyzetanyagot 8 pontos betűből, a jegyzetsorok között kb. 2 pontos tágítással szedték. A verset a 3. oldalon a szegedi vár egyik oldalát ábrázoló metszet nyomatával indítják. A 6. sz. jegyzetből - többek között - megtudjuk azt, hogy Grünn Orbán az általa nyomtatott könyvek mindegyikéből juttat egy-egy példányt a piaristák könyvtárának. A kegyesrendi iskola szegedi centenáriumára készült további kiadványok tipográfiatörténeti elemzésétől eltekintünk." Igen érdekes Thomas Dubecz munkája, amelyet Szabadka város tanácsa és a királyi gimnázium növendékei nevében Ferenc császár 1821. február 15-i születésnapjára írt: Francisci gratia omnipotentis dei fortis Avstriae piique Caesaris apostoliéi Hungáriáé re- gis ... stb. A füzet 18 oldalas, 127 X 195 mm nagyságú, 21 és fél X 36 és fél ciceró szedéstükör méretű. E latin nyelvű dicsőítő költemény címét az 1-2. oldalakra elosztva helyezték el. A cím és a szerzőre vonatkozó adatok teljesen betöltik az 1-2. oldalt, amit nem csak a cím hosszúsága okoz, hanem az is, hogy némely sorba csupán egyetlen szót szedtek, pl. „Francisci”, „fortitudine” stb. Az 1. oldalon csupán egyetlen olyan sor található („ac Veneto Longobardiae etc.”), amely négy szót foglal magába. Ezek közül is az utolsó, az „etc.” csak rövidítés. A többi sorban kevesebb szó található. A hosszú címszöveget eleve nehéz lett volna egyetlen oldalra összezsúfolni. Feltehetően ezért és az ünnepélyesség hangsúlyozása miatt történt a cím sajátos, két oldalra 46
