Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
3. A szegedi nyomdászat az 1810-es évek elejétől Grünn Orbán haláláig
A latin nyelv tanításának szolgálatában jelent meg 1816-ban Selectae epistolae ex M. Tvllio Cicerone et C. Plinio Caecilio secvndo, illetőleg: Válogatott levelek M Tullius Ciceróból és K. Plinius Cecilius sekundusból c. latin nyelvű és egyidejűleg magyar fordítást tartalmazó szegedi gyűjtemény. Terjedelme VIII, 318 1. + 1 lev. A lapok mérete 105 X 176 mm, tükörméret 18 és fél X 33 és fél ciceró. A kötetben a magyar nyelvű előszó után páros oldalakon a levelek latin nyelvű szövegei, a páratlanokon magyar fordításuk olvasható. A latin nyelvű levelek elé az összeállító latin nyelvű tartalmi összefoglalót helyezett. E kötet is mutatja, - akárcsak a már jellemzett Zentai ütközet c. könyv - hogy a Grünn-nyomda 1816-ra beszerezte az Egyetemi Nyomda 1814. évi betűmintájában szereplő szövegbetűket és a címbetűk jelentős részét is. Az előszó és a levelek latin és magyar nyelvű szövegeit az 1814. évi betűminta Garmond Antiquajábó\ szedték. A jobb olvashatóság érdekében itt is - akárcsak 1804-ben - kb. 1, néhol 2 pontos tágítást alkalmaztak a betűk között, a szavak között pedig 8-12 pontos hézagokat hagytak. A sorok között kb. 2 pontos tágítás látható. A latin nyelvű tartalmi összefoglalókat Garmond Cursivból szedték, a fentebb jelzett betű- és sortágítás következetes alkalmazásával. A címlapon lévő impresszumban megfigyelhetünk olyan szedési sajátosságokat is, amit Grünn Orbán később többször alkalmazott. A „Szegeden” illetve a „Segedini” szóban az „S” betű a korábbi kurzívjából való, míg e két szó többi betűje az Egyetemi Nyomda 1814. évi mintakönyvének Garmond Cursiv verzálisából szedett. A két betűcsaládba tartozó betűk között rajzi és nagyságbeli különbség is van. Még szembetűnőbb ez az eljárás a nyomdát és kiadót jelölő sorokban: „Typis et svmptibvs Vrba- ni Grünn” illetve „Grünn Orbán’ betűivel és költségével”. E két sor tulajdonképp az 1814. évi Petit Antiqua verzálisából való, azonban a latin „et” szóban az „E” betű, a „svmptibus” szóban a „SV” és a szóvégi „VS”, az „Vrbani” szóban a „V” betűk más betűcsaládba valók, kisebbek, noha szintén 8 pontosak. (18) A magyar nyelvű címoldalon a nyomda és a kiadó nevét jelző sorban az „és” valamint a „költségével” szavakban látható kisebb, régebbi „s” és „v” betű belekeverése. A köteteimben a „selectae”, „secvndo” illetve a „secundusból” szóban láthatunk az 1814. évinél régebbi „S” betűket. 44 18. ábra
