Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig

Özv. Bóta Imréné nyomdája

A fenti rendőrfőkapitányi jelentés említést tesz a Dugonics-nyomdáról is. Az alapítás időpontja nem ismert, a tulajdonosa özv. Bóta Imréné. A nyomda működése 1901 júniusban szűnt meg. Semmiféle nyomtatványát sem láttunk.

Czapik Gyula nyomdája

1892. december 15-én jegyezte be a cégbíróság Czapik Gyula könyv- és papírkereskedő (Kárász u. 14.) egyéni céget. Később nyomdaüzemmel bővült: itt készült a Magyar Műkertészek Szakközlönye című, havi kétszer megjelenő folyóirat. A nyomda

1903. január 7-én egyelőre megszűnt, a „könyv, zenemű és papírkereskedés, ódondász” ellen a törvényszék 1903. január 14-én csődöt nyitott. 1904. február 14-én azonban megszüntette a csődeljárást. Az üzletet Skultéty Lászlóné Czapik Júlia vitte tovább, akinek könyvnyomdája 1906-ban Báró Jósika u. 24. alatt működött.' A cég (a törvényszéki bejegyzés szerint) az 1927: III. te. értelmében végleg megszűnt. Annyira jelentéktelen műhely volt, hogy egyetlen nyomdászstatisztika sem vette számba, akárcsak az előző kettőt. A megszűnés pontos dátumáról nincs adatunk.

A Fürtös testvérek nyomdája

1893 elején kezdte meg működését Báró Jósika u. 8. sz. alatt Fürtös Ármin és Fürtös Manó nyomdaüzeme. Az újonnan létesített nyomda tulajdonosai 1894. augusztus 1-jén alkottak közkereseti társaságot; a törvényszék csak 1895. május 24-én vezette be a társas cégjegyzék II. kötetének 112. lapjára. A cégnév: Fürtös Testvérek, Brüder Fürtös. A Magyar Nyomdászok Évkönyve 1894. c. kötet közli a vidéki nyomdáktól 1893 elejére vonatkozó, kért és a nyomdatulajdonosok által beküldött adatokat. Eszerint Szegeden a Fürtös testvérek nyomdájában 1 gyorssajtó, 1 amerikai sajtó, 2 segédgép található. Az 1894 utolsó negyedében felvett nyomdászegyleti statisztika szerint e nyomda napi 10 órás munkaidővel (különóra is előfordul), 2 bizonyos pénzben dolgozó szedővel (10 Ft hetibér egyenként), 1 gépmesterrel (ez is 10 Ft hetibér mellett); 2 szedőtanonccal és 1 férfi segédmunkással (6 Ft hetibér), „tűrhető” körülmények között, kizárólag kézi erőre berendezett üzemben végzi a munkát.

1893-ban e nyomda kiadott egy Öröknaptárt, amelyet Bacsó Ferenc szerkesztett. A füzet Krisztus születése utáni 1. évtől a 2000. évig mutatja az éveket. Az érdeklődő megtudhatja belőle, hogy pl. bármely történelmi esemény a hét melyik napjára esett. A Grafikai Szemle 1894. évi januári száma szerint nem mondható sikerült nyomdaterméknek. (A címlap „görbített sorral” kíván hatni; kicsi a füzet alakja, amelyhez nem illik a cicerós szöveg. Következetlenség is jellemzi: ha a „Függelék” szót szennycímlapra tették, a „Hirdetés” szónak is külön lap járt volna, s nem kellett volna 7, petites sort a szó fölé szedni.)

’ Sikerültebbnek mondható az az ügyvédi meghatalmazás, amelyet alkalmunk volt látni. Az impresszuma szerint „Nyomatott és kapható Fürtös Testvéreknél Szegeden.”

262