Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
sét.38 Szeged város követei azonban csak az 1839/40. évi országgyűlésre kaptak erre nézve utasítást, amelyek a további országgyűlések szegedi követutasításaiban is szerepeltek.39 A feudalizmus lebontásának követelése a szegedi politikai közéletben is uralkodóvá vált az 1840-es években. Természetes tehát, hogy az utolsó rendi országgyűlés 1848. március 14-15-i ülésén hozott határozatok, (a sajtó- és lelkiismereti szabadság, az évenkénti országgyűlés, az úrbériség megszüntetése, a népképviselet kimunkálása stb.), valamint a fővárosi március 15-i események híre nagy rokonszenvtüntetést váltott ki Szegeden; március 17-én este gyertyafény mellett tartott népgyűlés tett hitet a feudalizmus felszámolása, a márciusi fiatalok 12 pontjában foglalt követelések mellett. A szegedi nyomdászat története szempontjából azonban nevezetesebb a március 18-i népgyűlés, amelyen ismertették a bécsi forradalom eseményeit, továbbá a pesti 12 pontot, majd a közrend fenntartására állandó bizottmányt választottak.40 A sajtószabadság két legelső szegedi terméke e gyűlés határozatából keletkezett. Az egyik a Hazafiak! című plakát, amely közli a népgyűlés fontosabb határozatait és belépésre szólít a polgári őrseregbe, továbbá megjelenésre a következő napon a város minden egyházában tartandó istentiszteletre, amelyet a „haza békés átalakításáért” tartanak. E plakát (420 X 360 mm) nem a legsikerültebb nyomdai munka. Gondatlanul állították a címsort, pl. a „z” betű ferdén áll. A címet a Beimel és Kozma-féle 1846. évi kövér címbetűk nagy fokozatú, kb. 9 cicerós kurrenséből szedték. A 3 pontba foglalt határozatok szövege után ismét a Hazafiak! címszó következik, Länderer 1830. évi Nro. 37. Grobe Kanon betűjéből. A kb. 3 cicerós betűből álló bevezető szövegbe belekevertek az 1830-as évekből származó, ismeretlen eredetű, ívelt szárú „k” betűket, a szövegbetűnél kisebb, kb. 20 pontos fokozatú, más betűcsaládba tartozó „ő” és „t” betűket is. Helyesírási hiba is akad, pl. a negyedik sor végén két szót egyetlen szóba szedtek. Az utolsó mondatot („Jelszavunk: éljen a király! alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség, testvériség, béke, rend!”) olyan kövér antikva kurrensével szedték, amely egyezni látszik Länderer és Heckenast 1843. évi mintájának Vastag római és dőlt- betűk Tertia fokozatával Az előzőnél sikerültebb nyomdai alkotás az 1848-ik év mártius holnap 18-án szab. kir. Szeged városában a’ városház előtti nagy téren egész nyilvánossággal tartott népgyűlés jegyző könyve c. röpirat. E dokumentum Koncz Antal, Szeged dualizmus kori híres városi levéltárosának gyűjteményéből került a Somogyi-könyvtárba. A tényt a nyomat címe fölé vezetett kézírás tanúsítja. A 265 X 430 mm-es, körülvágott lap mindkét oldalára nyomtattak. A röpirat címét az Egyetemi Nyomda 1842. évi mintájának Text Antiqua Parisier betűjéből, a „jegyző könyve” szót az 1830. évi Lan- derer-féle betűmintában található Nro. 38. Doppel Cicero Antiqua, míg a röpirat szövegét a Nro. 18. Text Antiqua (Nro. 1.) betűjéből szedték. A szedés két hasábos, egy- egy hasáb 25 és fél ciceró széles, a két hasábot cicerós hézag és kb. stumpffein (0,15 mm) lénia különíti el. A nyomtatvány tartalmazza a 12 pont szövegét, az állandó választmány 24 tagjának nevét (tanácsnokok, ügyvédek, választott polgárok). A névsorban ott találjuk Grünn Jánost is, ami igazolja, hogy tekintélyes polgárrá vált erre az időre és a forradalmi események első szegedi napjától kezdve résztvett a helyi politikai életben. A szegedi pa98
