Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
32. ábra amelyet a lipcsei Scheiter & Giesecke betűöntöde a 19. sz. első felében gyártott. (A cég 1848 előtti, 15 féle verzális díszbetűjéből Albert Kapr közöl összeállítást Schriftkunst c. műve 188. old.-án. A 19. sz. hanyatló betűkultúrájának termékeiről lásd még Szántó Tibor 1986. 107. old.-t is.) Grünn az árnyékolt Italienne díszbetűt alkalmazta pl. Földváry Gábor királyi tanácsos 1843. március 10-i, Csongrád vármegye főispánhelyettesi tisztségébe történt beiktatásakor elhangzott ünnepi beszédeket tartalmazó, 25 nyomtatott oldalas füzet címlapján. E megyei kiadvány 122 X 198 mm nagyságú, 19 X 35 és fél cicerós tükörméretű. A címlap leghangsúlyosabb szavát („Beszédek”) szedték az említett 1843. évi díszbetűből. A főispánhelyettes nevének betűi pedig Beimel József és Kozma Vazul 1846-ban kiadott betűmintájában a Disz-betük csoport 2. szám alatt szerepelnek. (33) Az utóbbi, a 16 pontos, szintén csak verzálisokkal bíró betűket láthatjuk A szegedi játékszíni zsebkönyv 1843. c. kötet címlapján is a „Zsebkönyv” szó szedésében. A Länderer és Heckenast, a Beimel és Kozma-féle nyomdák az Egyptienne típusokat, a széles kövér betűket, a különféle díszbetűket meg az újabb szövegbetűket is a Magyarországtól nyugatabbra fekvő országok betűöntődéiből származó matricák közvetítésével juttatták el a meglevő, illetve az újonnan alakult hazai nyomdákba. Nem a legszerencsésebb tehát a pesti említett nagy nyomdák betűanyaga kapcsán „a reformkor szellemét hordozó” „hazai betűkről” szólni. Talán helyesebb fogalmazás az, hogy a reformkor haladó gondolatait az európai általános betűfejlődést megtestesítő szedőanyagokat leginkább pesti (közvetítő) nyomdák segítségével jelenítették meg az ekkori magyarországi vidéki műhelyek. Az 1830/40-es években a tankönyvek iránti igény országosan növekedett. Az Egyetemi Nyomda tankönyvkiadási monopóliuma egyre inkább háttérbe szorult. A jelentősebb vidéki nyomdák nem törődve a budai nyomda privilégiumával, a széle80 33. ábra
