Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
4. A szegedi nyomda özvegy Grünn Borbála, valamint Grünn Orbán örökösei időszakában 1828-1835
A korábbi évekből már ismert és újabb fajta közigazgatási nyomtatványok is készültek Grünn Orbán örökösei nyomdájában. Említünk néhány példát. Már az 1820-as évek közepén is a mezőgazdasági szemestermények árát havonta kimutató Piartzi Ár űrlapja (pl. az 1831. szeptember 3-i keltezésű) beosztását, rovatait, tételeit tekintve ugyanaz, mint a korábbié, de a címének szedésére alkalmazott betűk mások.6 A főcímet („Piartzi Ár”) az 1830-ban bevezetett ismeretlen eredetű betű kb. 36 pontos kurrenséből, az alcímet („Szabad Királyi Szeged Várossában die... 18...”) pedig az Egyetemi Nyomda 1824. évi betűmintájának VIII. Text Antiqua betűjéből szedték. A papírméret és a szedéstükör mérete az 1820-as évekbelitől némiképp eltérő: az 1831. évi űrlap 400 X 250 mm-es papírra nyomott, 49 és fél X 78 ciceró tükörméretű. A szalagok találkozásai gondosabb munkáról tanúskodnak, mint az 1826. évi űrlap esetén. Az 1830-ban Indiából elindult és fokozatosan nyugati irányba terjedő kolerajárvány az osztrák birodalmi kormányszékeket is előzetes rendelkezésekre késztették. A járvány magyarországi megjelenése előtt a helytartótanács utasította az önkormányzatokat a megelőzést szolgáló intézkedésekre, illetőleg tájékoztatta azokat a betegség tüneteiről, a megbetegedettek ápolásának módjáról, a közegészségügy olyan megszervezéséről, hogy a lakosok a járvány általi „elragadás elől megoltalmaztassanak.” A helytartótanács 1830. december 21-én kiadott, 56 §-ból álló rendelkezése kötelezi az önkormányzatokat, hogy minden lehetséges módon ismertessék a leírt tudnivalókat. Szeged magisztrátusa is eleget tett e rendelkezésnek és 1831-ben Grünn Orbán örökösei nyomdájában 12 oldalas füzetként kinyomtatta a rendeletet. Nagysága a 220 X 252 mm, a címoldal tükörmérete 35 X 65 ciceró. E címoldalon túlnyomórészt klasszicista metszésű, emellett az 1830-ból ismert, tisztázatlan eredetű, valamint a Länderer’sehen Buchduckerei mintájában látható betűkből álló sorok vannak elhelyezve. Az itt előfordulók közül legrégibbek az Egyetemi Nyomda 1814. évi betűmintájában szerepelnek. Úgy tűnik a szegedi nyomda erre az időre szakított a 18. sz.-i betűk alkalmazásával, bizonyára kiselejtezte azokat. Olyan tipográfiai ízlés jeleit vélhetjük itt is felfedezni, amely a hosszú címet minél változatosabb nagyságú és több betűcsaládba tartozó betűkből álló sorok összeállításával kívánja változatossá tenni. Ezzel a figyelem felkeltést is szolgálja. A legkisebb fokozatú sorokat, a „hogy” szót, az „a” névelőt, valamint az utolsó címsort („elterjedése meggátoltasson”), tehát a 7., 9. és 15. sorokat a Landerer’schen Buchduckerei Nro. 8. Garmond Antiqua\Ábó\ szedték. Nagy fokozatúak: a „Hivataloknak” sor, amely az 1824-es minta Grobe Canon Antiqua Versalien fokozatból való, továbbá a „Járvány-Epe-Kórságnak” sor, amely az ismeretlen eredetű betű kurrenséből szedett. Az „Utasítás” szót az Egyetemi Nyomda 1814. évi mintájában látható Dupplex Media Antiqua verzálisával emelték ki. A lapon egyetlen kurzív sor látható, a cím alatt szalagokkal közrefogva: ,,A’ Legfőbb Parancsolat’ következtében szerkeztetett.” E sort az 1824. évi egyetemi betűminta Mittel Cursiv fokozatából szedték. Az impresszum első sora („Szegeden,”) = az 1814-es betűminta Cicero Antiqua Major kurrensével, míg az alatta levő sor („nyomtatott Grünn Orbán Örökösei betűivel”) és a legalsó sort alkotó évszám az 1814. évi betűminta Cicero Antiqua Minor fokozatával azonos. Új táblázatféleség a Tabella Perhibens subsequorum Articulorum medium Pretium in Diametro sumptum per Trimestre Anni ... In ... vigens, amely az idézett címtől eltérően, egy-egy hónap négy piacán kialakult árak alapján mutatja ki az élőállatok, 68
