Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
4. A szegedi nyomda özvegy Grünn Borbála, valamint Grünn Orbán örökösei időszakában 1828-1835
tott: későbbi működése során talán éppen olyan kiemelkedő munkálat, mint a Fejér György által 1831-ben elindított, az Egyetemi Nyomdában nyomtatott, 42 kötetes Codex diplomaticvs Hvngariae c. sorozat ösztönözte az okleveles anyag tanulmányozására. Az oklevelek adatainak felhasználásával is számos munkát írt. Azért is szóltunk Jer- ney Jánosról, mert a Szeged története modern monográfiájának 1. kötetében nem találjuk a nevét. Pedig kifejezetten Szeged középkori történetének egyik, már a 18. sz. óta többféleképpen magyarázott részkérdését tisztázó munkája is van: Szeged városában lévő esztendő-számi [évszámos] régi felírásnak magyarázata. Szegeden Grünn Orbán örököseinél, 1829. (8-ad rét, 43 1.) Az 5. oldalon Babarczy Imrének, Csongrád vármegye alispánjának, „a nemzeti nyelv’ és csinosodás’ előmozdítójának” ajánlja a szerző. Sok érvvel bizonyítja, hogy az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomának falán, a tetőpárkányzatnál elhelyezett bizonytalan vésetű évszámot 1503-nak kell olvasni. Ennek folytán a templom hajója nem Mátyás király fejedelmi bőkezűségének köszönhette létét, hanem 1503-ban épült.4 A Grünn-örökösök nyomdájában 1829-ben készült munkák közül ezt az egyet nézzük meg közelebbről. A könyv 126 X 197 mm nagyságú, tükörmérete 18 és fél X 33 és fél ciceró. A címlapon a köteteim 5 sorba tördelt. A lap alsó részén az impresszumot 18 ciceró széles, a két vége felé vékonyodó, kb. 4 pont vastagságú vonaldísz emeli ki, amely látható az Egyetemi Nyomda 1824-es betűmintájának Linien c. részében, a nyolcadik helyen. A címlap sorai is ugyanezen betűminta különböző fokozatainak verzálisaiból szedettek. Kis mértékben szedési fogyatékosságok is előfordulnak: pl. az „1829”. évszámban a 9-es kb 2 ponttal nagyobb fokozatú az évszám első három számánál. A cím harmadik sorában („esztendő-számi”) a „Z” betűk az 1814. évi Cicero Antiqua Majorból valók, az ötödik sorban a „magyarázata” szó „Z” és „R” betűje ugyancsak az 1814. évi betűmintának a Garmond Antiqua fokozata verzális betűivel egyezik. Az említett sorok többi betűjét, akárcsak a címoldal többi sorát az 1824. évi betűmintában látható, különböző fokozatokból szedték. Pl. az első sor („Szeged városában”), valamint a szerző neve Mittel Antiqua Versalien, a „Szegeden” szó a III. Grobe Garmond Antiqua fokozat verzálisával, a leghangsúlyosabb címsor („Régi felírásnak”) az 1824. évi betűminta Doppel Cicero Antiqua Versalien betűivel azonos. (24) RÉGI FELÍRÁSNAK A kötet főszövege az 1814. évi betűminta-könyv Cicero Antiqua Minor, a lapalji jegyzetek pedig Garmond Antiqua betűivel egyeznek. A főszöveg, sorait kb. 4 pontos tágítással tették könnyebben olvashatóvá. A könyv utolsó lapján 18 X 35 és fél cicerós díszes körzetbe foglalva, a lap közepén megismételték az impresszumot: itt a „Grünn Orbán’ örököseinél” sort az 1824. évi Grobe Garmond Cursiv betű kurrenséből állították össze. Ugyanebből a betűből állították össze a 2. oldalon olvasható Socrates-idézet szövegét is. (25) 5 A szegedi nyomdászat... 65 24. ábra 25. ábra
