Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
3. A szegedi nyomdászat az 1810-es évek elejétől Grünn Orbán haláláig
A zentai csata tanúságát a 60. oldalon így fogalmazza meg a szerző: „Magyarok! buzdúljatok mint annyiszor hálaadatosságra [!] az egek Urához, valahányszor Zenta nevét halljátok, a’hol vitéz bajnokok által őseiteket, és az által benneteket is az utolsó ve- szélytül meg szabadított.” A zentaiaknak azt is ajánlja, hogy őrizzék e nevezetes történet emlékét és esztendőnként ünnepeljék szeptember 11 -ét 1697. emlékezetére. A tudományt reformok útján gyakorlattá változtatni kívánó szegedi munka Vedres István 1825-ben megjelent könyve: A sívány homokság használhatása. (140 oldal, 2 levél és 10 táblázat). A szerző összegzi az előző évtizedekben a városi tanácshoz az Alföld homokosodása megállításának, erdei és gyümölcsfák ültetésének a kultúrája kialakításának ügyében benyújtott terveit. A silány legelők tartós bérbeadása, gyümölcsösök és erdőtulajdon kialakítása és bérbeadása a város részéről a szegényebbek számára is biztos megélhetést nyújtana, különösen ha - elképzelése szerint - a bérleti díjakat részletekben is lehetne fizetni. Erdők telepítésére, gondozására alkalmas szakemberek képzése céljából erdész-szakiskola létesítését is sürgette. Amint a Szeged története c. mű 2. kötete helyesen írja, a 18. sz. gyakorlatias szakembere nyújt e művel kezet a társadalmi reformot már az 1820-as években tervezgetni kezdő politikusoknak. A kötet lapjai 117 X 200 mm méretűek, a szedéstükör 18 és fél X 34 (néhol csak 33 és fél) ciceró. Szedése - a táblázatok kivételével - az Egyetemi Nyomda 1814. évi mintájában látható betűkből történt. A címlapon1' a legkiemelkedőbb sor a „Sívány homokság”, amely a Dupplex Cicero Antiqua verzálisából szedett, azonban a „K” betű valamivel nagyobb. A „használhatása” sort a Media Antiqua verzális betűi alkotják. E sor szépséghibája: az utolsó 8 betű kb. 2 ponttal feljebb csúszott az első 5 betűnél. Nyomtatási hibára vezethető vissza, hogy a szerző tisztségeinek felsorolását tartalmazó, blokkszerűen szedett rész sorai nem egyenesek. E felsorolás legelső sora a Cicero Antiqua Major kurrenséből, többi sora a Garmond Antiqua kurrenséből, a „Szabad Királyi Szeged Várossának” sor a Media Antiqua kurrenséből szedett, akárcsak a „Nyomtattatott Grünn Orbánnál” sor, amelyben a nyomdatulajdonos neve e fokozat Kapitälchen- jéből való és még ritkítással is kiemelt. A szerző nevét a Cicero Antiqua Major Kapi- tálchenjéből állították össze. A megjelenési hely a Cicero Cursiv Major betű verzálisából, ritkítottan szedett. A címoldal igen áttekinthető, szépen elrendezett, arányosan megválasztott betűfokozatból áll. A Kegyes olvasó! c. bevezető rész és a kötet főszövege is a Cicero Antiqua Minor szövegbetűből, a lapalji jegyzetek Garmond Antiquabó\ valók, akárcsak a táblamellékletekhez fűzött magyarázó részek és a táblák fejszövegei. A fejezeteket kezdő iniciálék a Dupplex Media Antiqua verzális betűiből valók. Figyelemre méltó a címlap hátoldalán Gubiczer Xav. Ferenc gimnáziumi és líceumi igazgató, könyvcenzor nyomtatási engedélyének dátuma: 1825. április 22. A Vedres által írt, az olvasók figyelmét felhívó bevezető részé 1825. szeptember 22. E dátumok szerint az Egyetemi Nyomda 1824. évi betűmintája alapján betűbeszerzés csak 1825. végén vagy 1826. elején történhetett. A Sívány homokság c. kötetben ugyanis még nem láthatók az 1824. évi minta betűi, csak a korábbi, az 1814. éviek. Az 1806. november 4-én I. Ferenc császár által kiadott rendelkezés a tanulmányügy szabályozásáról (az ún. második Ratio Educationis) előtérbe állította a latin nyelvet és a latin nyelvű oktatást. Ennek következtében fokozott erőre kapott az addig sem elhanyagolt latintanítás; a latin nyelvű kiadványok száma országosan megnövekedett. 43
