Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
11. Részvénytársasági nyomdák
A Dugonics Nyomda nyomtatta 1913-ban a helyi szociáldemokrata pártvezetőség titkárának, Varga FERENCnek, aki maga is nyomdász szakmát tanult, az 1913. évi szegedi kerületi munkásbiztosító pénztári választások során a munkáltatók által elkövetett csalásokat feltáró, A korbács hatalma c. röpiratát. (Borítójának és két oldalának reprodukcióját közli 1473-1801-1973. c., már többször idézett kötet 55., 58. old.) E harcos röpirat nagy politikai jelentőségéről olvashatunk a Szeged története 3/2. mű 835-837. oldalain. A Dugonics Nyomda Rt. tulajdonában levő és kiadásában megjelenő Szeged és Vidéke c. délutáni napilap be nem kötött példányainak eredeti mérete 290 X 420 mm, a szedéstükör 53 X 81 és fél ciceró. Az egyes oldalakat eleinte 3 hasábra osztották, a hasábok között 12 pontos hézagot hagytak. E hézagba grobfein léniát helyeztek. A hasábszélesség némely esetben azonban eltérő: 17 és 27 ciceró. Később négy hasábra is szedik, amelyek egyenként 13 ciceró szélesek. A változatosságra törekvés - egyazon számon belül - e tekintetben is érvényesül. A polgármester 1910. szeptember 29-én azt jelentette a miniszterelnökhöz, hogy e lap „Mindig 67-es irányú volt, a Munkapárt uralomra jutását előzőleg némi szociális ízzel. Tartalmát tekintve változatos, eleven, tetszetős beosztása könnyű, a helyi viszonyok megítélésében eleven, bíráló, de tárgyilagosan jóindulatú. A közvéleményre hatása igen jelentékeny.” Mindezek alapján kormány- támogatásra javasolja.6 (Megkapta.) A jelentés a lap példányszámát napi 1500-2000-re becsüli. Ennél azonban pontosabb adatok is ismertek: az 1915. januári napi példányszám - a szegedi kir. ügyészséghez történt bejelentés szerint - 6000 körül mozgott: e hónapban legkevesebbet január 3-án (5459), a legtöbbet, 7103-mat január 25-én nyomták. A példányszámot az érdeklődés kiterjedtségét befolyásoló körülmények határozták meg. A háború kitörése, a harctéri események, a hadban álló országok bel- és külügyei bizonyára nagymértékben hozzájárultak a lapok - köztük a Szeged és Vidéke— napi példányszámának a háború előttihez képest jelentős emelkedéséhez. E lap szedésében kiterjedten alkalmazták az EMB Kövér Egyptienne különböző fokozatait. A lapcímet e betű mintegy 5 és 1/2 cicerós verzálisával (benne az „és” kötőszót 4 és 1/2 cicerós verzálisával) szedték. Az egyes oldalak élén álló lapcímet e betű 12 pontos verzálisával, némely rovatcímet is ugyanennek verzálisával állították össze (pl. a „Tőzsdék” rovatcímet az 1907. márc. 7-i számban.) Később rovatcímként az EMB Secessio Doppelmittel fokozatának verzálisát használták (1911. június 7. „Művészet”; „Közgazdaság.”) A hírfejek állandó betűje a Kövér Egyptienne 10 pontos fokozata. Amikor azonban 4 hasábosra szedték az egyes oldalakat, a Keskeny kövér Egyptien- net alkalmazták hírfej gyanánt. Rövidebb cím esetén szívesen alkalmazták az EMB Washington betűjének 3 vagy 4 cicerós, sokszor verzális fokozatait. Egyetlen példa: a Szegedi Bankegyesület Rt. 1911. február 22-i Hirdetmény címe. (229) Igen széleskörűen használta a nyomda a Szeged és Vidéke hirdetéseiben az EMB Divatos Etienne Doppel cicerós fokozatát, az Egyptienne Tertia grádusát, a Grotesque különböző grádusait, terciától doppelmittelig. A groteszk betűk sorából kiemeljük HIRDETMÉNY. 229. ábra 300
