Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
11. Részvénytársasági nyomdák
Miután a folyóirat 1907. júliustól a Schulhof-nyomdában készült, megváltozott a cikkek cím- és szövegbetűje is. A gyorsírás ünnepe cikk címbetűi a H. Berthold öntöde Halbfette Sezessionjának 16 pontos verzálisával azonosíthatók. A hírfejek ugyanezen öntöde Sezessionjának 10 pontos verzálisával egyező betűkből valók. A szöveget az AfSuM Romanisch betűjének 10 pontos fokozatából szedték, kb. 4 pontos sortágítást alkalmazva. A címlap a korábbihoz képest már 1907 őszén más elrendezésű, fénykép nélküli. 1908 februártól már a Traub B. és társa nyomda állította elő a folyóiratot. A címlap egészét ekkor Lerch Oszkár rajza alapján készült klisével nyomták, amelyen a folyóirat címe szinte háttérbe szorult a hatalmas levéldíszes körzetben. A Traub- nyomda mindenik számot más színű borítóval nyomta. Ezt a gyakorlatot már a Schul- hof-nyomda is alkalmazta 1907 második felében. (Az 1908. decemberi szám fedlapjá- nak reprodukcióját lásd Szeged története 3/2. Id. mű 178. sz. képen.) Az Idő c. folyóirat Traub B. és társa előállításában - korábbi két nyomdájához képest - újabb betűket és körzeteket is mutat. A szövegszedésben használta a Wittelsch- bach, címként a Habsburg betűt, bizonyságaként annak, hogy az Endrényi Lajos, a Dugonics Rt. mellett a Traub B. és társa is birtokolta már 1908-ban ezeket a Neudeutsche Schriften csoportba tartozó betűket. Említésre méltó azonban, hogy versszedéshez Az Idő pl. 1908 májusi számában a Bauersche Giesserei által forgalmazott, ugyancsak Neu- deutsche típusú Halbfette Langschrift betűt is megtaláljuk. Kállai Emil 7. oldalon levő versének címét Halbfette Langschrift 16 pontos, szövegét 12 pontos fokozatával szedték. A verset a szőlőkörzet egyik, ismeretlen eredetű változatának 3 és fél cicerós darabjaiból kialakított keretbe helyezték. A szemben levő, 6. oldalon Farkas Imre versét pedig az ún. Marly-körzet darabjaiból álló keretbe helyezték. Az Idő c. folyóirat nyomdáinak végigkísérése tehát a már korábban tárgyalt egyes helyi nyomdák 1908. évi szedőanyagaihoz is adatokkal szolgál. Modern tipográfiai felfogásban, gondos munkával készítette el a Dugonics Nyomda Rt. az 1907-ben, saját kiadásában megjelent Juhász Gyula versei c. kötetet. A címet 3 sorba tördelték, a Wittelschbach betű 16 pontos fokozatának, az impresszumot („Szeged, 1907.”) 12 pontos verzálisának megfelelő betűkből szedték. A verseket tartalmazó lapok élőfejeit a Habsburg betű 8 pontos kurrensével azonosíthatjuk. Ugyancsak korszerű, nagy gonddal előállított mű a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerület 1907. évi közgazdasági viszonyairól. Ez a 164 oldalas kötet 186 X 247 mm-es, 28 és fél X 43 cicerós szedéstükrű. A kötet szedésének túlnyomó része a D. Stempel berlini betűöntöde által gyártott, a korábban előadottakból már ismert Römisch betűcsalád különféle típusaira épült. A címlapot a Magere Römisch eltérő fokozatainak alkalmazásával tették változatossá, ugyanakkor a legfontosabb részeket kellő hangsúlyúvá. Az „évkönyve” szó a legkiemeltebb, amelyet a Magere Römisch 3 cicerós verzálisával, két sort („Kereskedelmi és Iparkamara”, valamint a „közgazdasági viszonyairól”) e betűtípus text verzálisával szedték stb. A 7. oldalon kezdődő „Bevezetés” szövegét a Magere Römisch cicerós betűjével, (a sorok között 4 pontos tágítással), a kötet szövegét e betűtípus garmond fokozatával azonosíthatjuk. A szöveg kurzív részeinek szedéséhez a Römisch-Kursiv garmond, a fejezetcímekhez pedig a Halbfette Römisch cicerós betűjét használták. (Pl. a 9., a 35., a 42-43. oldalakon.) Az egyes táblázatokban a kiemelések, tehát többnyire az összegzések a Halbfette Römisch petit grádusának alkalmazásával történtek, tekintettel arra, 297
