Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

11. Részvénytársasági nyomdák

11. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI NYOMDÁK

A 19-20. század fordulójától az első világháborúig terjedő időszakban a magyar- országi könnyűipar igen erőteljesen fejlődött: a nyomdaipar is gyorsan növekedett. Elősegítette a gazdasági-, társadalmi-, politikai élet, a kulturális fejlődés gyorsulása, az oktatás, a tudományos, a művészeti élet stb. gyors szélesedése. Új folyóiratok, újságok sokasága jelent meg, a társadalmi küzdelmek kiéleződése nagymértékben kiszélesítette a politikai irodalmat. A szépirodalmi alkotások iránti érdeklődés erősen növekedett. Hosszasan sorolhatnánk még azokat a területeket, amelyek egyre nagyobb mértékben igényelték a nyomtatványokat. A növekvő szükségletek kielégítésére számos új nyomda keletkezett, elsősorban a fővárosban, de a vidéki centrumokban is. Ez a tendencia Szegeden különösen érezhető volt; a város gazdasági, kereskedelmi, társadalmi, politikai, kulturális stb. szerepének, hivatali központ jellegének erősödése, amelyekről részletes leírások olvashatók a Szeged története 3/1-3/2. modem monográfiában, maga után vonta a már korábban alakult nyomdák megerősödését, számos - már említett - kisebb nyomda megalapítását, de létesültek részvénytársaságként szervezett új nyomdák is. Utóbbiak jelentős tőkeerővel, modem technikával rendelkeztek.

A Dugonics Nyomda Részvénytársaság

E részvénytársaság 1906. július 8-án tartotta alakuló közgyűlését Vörösmarty u. 7. sz. alatt, dr. Balassa Ármin ügyvéd és laptulajdonos lakásán. A Dugonics Nyomda Részvénytársaság 70 000 K alaptőkével alakult, a bejegyzéstől számított 25 éves időtartamra. (A cégbíróság 1906. augusztus 9-én jegyezte be a társascégjegyzék IV. kötetének 1. lapján.) Az alapszabály szerint a cél: a) A könyvnyomdászat üzletkörébe tartozó nyomtatványok készítése; b) Könyvek, hírlapok, folyóiratok kiadása; c) Az ezen szakokba tartozó melléküzletek folytatása. Az alaptőke 350 db, egyenként 200 K-ás részvényből állott. Ebből dr. Balassáé lett 250 db a Szeged és Vidéke c. lap tulajdonjogának, a szerkesztőség és kiadóhivatal összes ingóságainak, továbbá a lap 50000 K kinnlévő követeléseinek átengedéséért. Ezen túl még 20 részvényt vett, így összesen 270 részvényt bírt. A többi 80 db részvény 8 személy között oszlott meg. 50 db-ot dr. Bakos Ödön makói ügyvéd, nagylaki földbirtokos jegyzett, 10 db-ot Bleyer József, ugyancsak nagylaki földbirtokos, további 10 db-ot Grünbaum Ignác szegedi kereskedő szerzett meg. A többi részvényes csak 1-2 db-ot bírt, egyedül Weisz Antal szegedi kereskedő mondhatott magáénak 5 db-ot. Az összesen 2 tagú igazgatóság elnöke dr. Balassa Ármin, tagja pedig dr. Bakos Ödön. A nyomda megszervezésével, a cégvezetői teendőkkel

293