Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig

nyomdában 1 gyorssajtó, 1 amerikai sajtó volt. Az ugyancsak 1910-ben felvett nyom- dászszakegyleti statisztika 1 szedőt (26 K heti átlagkeresettel), 1 gépmestert (36 K heti átlagkeresettel), 1 szedőtanulót, 1 férfi és 1 női segédmunkást mutat ki a Tzschöckell- nyomdában. 9 órás napi munkaidőben, egészségügyi szempontból közepes helyiségben dolgoztak. Az 1912 júniusi szakegyleti statisztika szerint e nyomdának 1 nyomógépe volt, 1 szedőt (30 K heti keresettel) és 1 segédmunkást alkalmazott, közepesen egészséges helyiségben. Az 1910. évi VNYOSZ adat célzatosan felnagyított. (A ferdítés lehetséges voltára a statisztika publikálói figyelmeztetnek is.)

Tzschöckell a litográfiái munkákat jó minőségben végezte. 1907. évi dátummal jelent meg Szeged szab. kir. város határának és a tápéi rétnek térképe. Készítette Jakabffy Lajos. A Tzschöckell-nyomda 730 X 540 mm-es méretben állította elő ezt a külterületi térképet. Itt jegyezzük meg, hogy az 1880-as évektől számos Szeged belterületi térkép jelent meg: 1883-ban Várnai Lipót, 1899-ben ismét ő, 1901-ben Engel Lajos (Kulinyi Zsigmond könyvének beragasztott mellékleteként), 1912-ben Bartos Lipót adott ki várostérképeket; mások is tettek közzé korszakunkban, de azok nem szegedi kiadók publikációi. A Tzschöckell-nyomda több tanévben nyomtatta a Szegedi Gyorsíró c. folyóirat stenogrammokat tartalmazó melléklapját.

A nyomda tevékenysége túlnyomórészt egyhangú volt; leginkább mozgókép-színházi programok szórólapjait, moziműsorok falragaszait készítette. A nyomdatermékek 1914. január-április hónapokra vonatkozó kimutatása szerint a Korzó mozi, a Vass-fé- le mozi, az Uránia, az Apolló, az Edison mozgókép-színházak számára készítette a fenti termékeket. Ezen kívül néhány egyesület (a Szegedi Rókusi Ifjúsági Egyesület, Szegedi Iparos Ifjak Egylete, Szegedi Mérnök és Építész Egylet) számára meghívókat, elvétve egyéb nyomtatványokat állított elő. Nagyon ritkán csomagolócímkéket (pl. az Ar- vay-cukrászda számára) és levélpapírokat is nyomtatott.16

Azonban ezeknél igényesebb, bonyolultabb nyomtatvány is került ki az üzemből, pl. iskolai évkönyv. 1909-ben Tzschöckell-nyomdája készítette a szegedi katolikus tanítóképző 1908/1909. tanévi értesítőjét. A kötet 139 X 207 mm-es, tükörmérete 23 X 38 ciceró. Magasnyomtatással, ólomszedésről készült. Szedőanyaga leginkább az EMB betűtípusaira épül. A címlapon az EMB Félkövér Romana Petit, Cicero, Tertia betűk verzálisaiból szedett sorokat látunk. Szövegszedésre az EMB Romana Antiqua Garmond 43-mal azonosítható betűt használta. Birtokolta az EMB Romana Cursiv Gar- mondját is; Blaskovics Ferenc nevének betűi a Dr. Kun Lászlóra emlékező cikk végén. Dr. Kun László címeit („pápai prelátus, apátkanonok, főtanfelügyelő”) a nekrológ élén az EMB Keskeny Grotesque Cicero betűivel egyező anyagból állították össze. Ugyanebből való a tantestület tagjai nevének szedése is.

Az EMB mellett külföldi forrásokból származó néhány betűcsaládot is bírt: az említett értesítő címlapjának az alján az impresszum szövegének betűit a Breite halbfette Antiquaval azonosíthatjuk. E betűt az AfSuM és a Bauersche Giesserei is előállította, mindkettő 5 fokozatban (6 ponttól 16 pontig).

A „Miasszonyunkról” nevezett római katolikus tanítónőképző intézet 1909/1910. tanévről szóló évkönyve címlapjának mindenik sorát az EMB Regulus betűje különböző fokozataival azonos betűkkel szedték. (202) (148 X 227 mm-es, 24 X 39 és fél ci- cerós tükörméretű, drótfűzéses füzet.) A címlapján látható 3X2 cicerós finomvonalú dísz valószínűleg a H. Berthold-féle Libellen-Ornamente sorozat egyik darabja.

272