Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig

videsen kénytelen volt megválni a laptól: 1902. május 3-tól már Várnay L. nyomdacége állítja elő. A Gönczinél készült Szeged és Vidéke 275 X 407 mm-es, 50 és fél X 81 cicerós tükörmérettel bír. Akárcsak a Munkáslap, ez is 3 hasábra tagolt, egy-egy hasáb 16 ciceró széles. A hasábok közt kb. 8 pontos hézag van, amelybe - a jobb hasábszétválasztás céljából - kb. grobfeines léniát szedtek. Az első szám 12 oldalas, ebből a 9-12. oldalak csak hirdetéseket tartalmaznak. A lap címét az 1. oldalon ismeretlen eredetű keskeny kövér Egyptienne típusú betű verzálisaival szedték oly módon, hogy a kezdő „S” és a cím harmadik szavát kezdő „V” betűk 8 és fél cicerósak, az első és harmadik szó többi betűje 7 és fél, a kötőszó 5 cicerós verzális. A lap alcíme (Pártoktól független napilap.) ugyanannak a groteszknek a 16 pontos verzálisaival szedett, mint a Munkáslap Tárcza rovatcíme. A Beköszöntő, c. vezércikk szövegét a Mediäval-Antiqua 204 /-fel egyező betűből (12 pontos fokozat), 2 pontos sortágítással szedték.(200) E betű a Bauersche Giesserei (Frankfurt am Main) terméke, amelyet 6 ponttól 32 pontig, 11 fokozatban forgalmazott. A Pipacsvirág. c. tárca szövegbetűje a már említett Antiqua Nr. 1335 (AfSuM) 10 pontos fokozatával azonosítható.

lem lesz addig nyugalom Magyarországon, mig az általános, közvetlen é* titkos választási jog törvény- nyé nem válik 1

199. ábra

200. ábra

269