Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Ugyanennek garmond fokozatából való az impresszumban a „Nyomatott Vámay L. könyvnyomdájában” sor. Az impresszum „Szeged” szava a Poppelbaum-öntöde Halbfette Mediaeval 12 pontos verzálisával egyező betűkből áll. A 3. oldalon a kereskedelmi miniszter és a jelenlevő urak megszólítása az AfSuM Schmale Mediäval 16 pontosával azonosítható betűkből való. A füzet nem mentes az előállítási hibáktól: az alcím első sorában a „fennállásának” szót sajtóhibásan szedték: „fennállásának”. A füzet kö- rülvágása után a fedlap nyomata a jobb oldali lapszélhez került közelebb. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT 183. ábra E füzetnél jóval gondatlanabb munka az ugyancsak Szeged város önkormányzata számára 1897-ben készített, az érvényes szabályrendeletek gyűjteménye I. kötetének fed- és címlapja. Az első sor: „Szeged Sz. Kir. Város” az EMB Keskeny Mediaeval betűjének Tertia 62. fokozatával azonosítható verzálisokból áll. Ámde a sor legelső „S” betűje más betűcsaládból való, nagyobb mint a sor többi betűje, az önmagában álló „Sz”. betű első tagja az előbbi „S”-nek kisebb fokozatából származik, a „Kir.” szóban a „K„ és „I” betűket megint más betűcsaládból szedték. A különböző betűcsaládokhoz tartozó betűk összekeverése a szedésben a Várnay-nyomda 19-20. sz. fordulója körüli nyomtatványain több esetben előfordul. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara az 1901-ről, az 1902-ről és az 1904-ről szóló jelentéseit Vámay nyomdájában állíttatta elő, akárcsak a Kamara 1901. évi üléseinek jegyzőkönyveit. A kamarai kerület 1901. évi viszonyait bemutató kötet 144 oldalas, az utólagos bekötéskor történt körülvágás után az egyes lapok 180 X 260 mm-esek. Tükörméret 28 és fél X 44 ciceró. A nyomda itt gondos, a táblázatszedéseknél is kifogástalan munkát végzett. A címlap arányos beosztással, korszerű betűanyag helyesen kiválasztott fokozatainak felhasználásával készült. A kötet egészében is korszerű. A 19-20. sz. fordulóján hazánkban is sok nyomda alkalmazta az akkor oly divatos, számos öntöde által gyártott Renata, Römisch, Romana, Romanisch, Lateinisch stb. neveken említett betűtípusokat. Sok betűöntöde - némi nyújtással, vagy egyes vonalak vastagításával, alapjában véve jelentéktelen módosításokkal - előállította és különböző neveken forgalmazta e mediaeval típusokat, betűcsaládokat. Az 1901-ről szóló szegedi kereskedelmi és iparkamarai jelentés esetében Vámay kétféle, az említett csoportba tartozó betűcsaládot használt. Az egyik az EMB Romana betűcsaládja (Romana Antiqua, Romana Cursiv, Félkövér Romana). A címlapon a Romana Antiqua 8 pontos verzálisá- ból szedték a „Kiadja” szót, 10 pontos verzálisából „a szegedi kereskedelmi és iparkamara” kifejezést. A Romana Antiqua 10 pontos kurrenséből való a könyv szövegének szedése. A Félkövér Romana betű 10 pontosával egyezők az alcímek betűi (pl. 1. old. „Iparpártolás és iparfejlesztés.” cím, vagy a táblázatcímek. (185) A címlapon „A szegedi kamara évkönyve (1901.) a kerület közgazdasági viszonyairól” kifejezés (4 sorba tördelve) a H. Berthold - Endrényi Imre nyomdájánál már említett - Lateinisch betűjével 251
