Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig

A Mergenthaler (Typograph) Setzmaschinen Fabrik G.m.b.H. berlini szedőgép- gyámak azonban hamarosan komoly versenytársa támadt: az ugyancsak Berlinben fel­állított Linotype Setzmaschinen Fabrik G.m.b. H. A Typograph szedőgépgyár a piacon maradhatás érdekében gépeit újabb és újabb matricák forgalmazásával népszerűsítette. A Magyar Grafika c. folyóirat 1911. évi 9. számában megjelent, korábban már említett Temetések rendje a szegedi határban. Irta: TömBrnény István. Az elmúlt időiének emberei halottaikat épp úgy siratták, mint a mostani élők az ő tu­lajdon halottjaikat. A test véréből szárma­zott vér kihűlése és m egal vadasa mindig szomorúságot okozott. Intézkedések történ­tek tehát, hogy a búidon at élő vér a halott 173. ábra hirdetése szerint a betűkészlete újabb vágásúakkal folyamatosan bővül. A gyár a betűkí­nálat növelése mellett Typograph gépszedőversenyeket is rendezett, többek között Ma­gyarországon, a jelentősebb nyomdaközpontokban. Szegeden az első Typograph gép­szedőversenyt 1913 májusában, pünkösd vasárnapján tartották. A verseny színhelye az Engel-nyomda. A legjobb teljesítményt a Szegedi Napló gépszedője, Bittera Béla nyúj­totta 7140 betűvel. A második helyezett már csak 6477 betűt tudott teljesíteni. A győztes az általa megszokott, „saját” gépén érte el az eredményt, így eleve előnyben volt a többi versenyzővel szemben. Az Engel-nyomda számos más lapot is állított elő, pl. 1898 októberétől 1902 janu­árig A Hazánkban és Távolban Széttekintő Méhész c. havi közlönyt, amely a Csanád vármegyei Sajtény községben jelent meg. (1895. szeptember 15-én indult és eleinte a Vámay L. cég nyomta.) 1899. január 6-tól indult a Földmívelő c., Hódmezővásárhe­lyen megjelenő hetilap, amelyet Engel csak 1899. március 17-ig nyomtatott.45 Nyomtat­ta továbbá az 1900-1901-ben megjelent Kézműiparosok Lapja c. ipartestületi közlönyt és a Szegedi Gazdasági Egyesület Szegedi Néplap c. hivatalos kiadványát. Utóbbi 1907- ben indult, 1909. július 5-ig Endrényi Lajos nyomtatta. Akkor azonban a havi kétszeri megjelenésű közlöny hetilappá vált. Kiadója július 18-tól Engel Lajos nyomdájában ál­líttatta elő az ekkor már „Társadalmi, gazdasági és sport” hetilapot. A Szegedi Néplap címét a D. Stempel (Frankfurt am Main) betűöntöde 1907. évi házimetszésű betűje, a Fette Säculum 60 pontos fokozatával egyező betűből szedték. A Szegedi Napló hirdetéseiben már 1908 utolsó negyedében kiterjedten használták e betűtípus különböző fokozatainak főleg verzálisait. Ezt látjuk az Engel Lajos cég 1910. december 30-i, egész oldalas hirdetésében is. (174) Az 1900-as évek második felének további új címbetűje a Schelter-Antiqua betűcsa­lád egyik sorozata, a Schmale fette Schelter-Antiqua, amelynek 14, 16 és 24 pontos fo­kozatait is láthatjuk az előbbi hirdetésben. (175) E betűcsalád sorozatairól a Várnay- nyomda kapcsán szólunk majd részletesebben. Engel új címbetűként alkalmazta az 240

Next

/
Thumbnails
Contents