Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig
miatt - a „Csanadiensis” szó. Betűanyaga azonosnak látszik az Egyetemi Nyomda 1773. évi mintájában LIV. Duplex Cicero Antiqua alatt bemutatott betű verzálisaival. Figyelemreméltóvá elsősorban az teszi e mű nyomdai munkáját, hogy több helyen, pl. a 11., 18. oldalakon olyan sajátos, az olvasót útbaigazító, egyházi nyomtatványokban a 19. sz.-ban gyakran látható betűket is használ, amelyek az Egyetemi Nyomda vallásos nyomtatványain is előfordulnak. Eme sajátos, ferde vonallal áthúzott betűk (iy, j) a „Responsum” (válasz), illetve a „versus” (összegzés) szavakat jelölik. (6) Amint a The Type Specimen Book 544 different typefaces ... c., 1974-ben megjelent műből kitűnik, eme jeleket a 20. sz.-ban linotype-ra is alkalmazták. A 19. sz. első évtizedében Grünn más könyveiben is találkozunk velük pl. a Szent út ... c. kötetben (1807). A megelőző évszázadok hagyományai alapján, továbbá a Habsburg monarchiában a feudális rend megerősítésére irányuló 18. sz. végi és 19. sz. eleji hatalmi és a politikai konzervativizmus erősítését célzó törekvések velejárója volt a nagy számú vallásos célú könyvek megjelenése. Prédikáció-gyűjtemények, ima- és énekeskönyvek, katekizmusok, Krisztus keresztútjának gyötrelmei, mennyországba vezérlő lelki kincsek és „aranykulcsok”, ájtatos lelki gyakorlatok, szentek történeteinek stb. kinyomtatása a tipográfiák számára egyik biztos megélhetési forrás volt. Vonatkozott a szegedi Grünn- nyomdára is. A vallásos tárgyú, teológiai munkák uralták még ekkor - legalábbis könyvek tekintetében - a tevékenységét. Néhány, 1800-as évekbeli példa megemlítésére szorítkozunk. 18. sz.-i eredetű mű a Mindenkor magával hordozandó lelki kints mellyből miképpen kellessék ájtatosan halgatni a Sz. Misét, és más ájtatosságokat végbe-vinni ki-tet- szik ... Nyomtatták a püspöki iskola betűivel Egerben (E. n.), majd 1773-ban Nagyszombatban az Egyetemi Nyomda, 1801-ben csekély címeltéréssel a brassói nyomdában, később más nyomdákban is. Petrik Géza bibliográfiája nem említi a Szegeden nyomtatottat, pedig Grünn Orbán is előállította, méghozzá tekintélyes példány számban: az 1826. évi leltára szerint még 1800 darab volt neki raktáron e 10 krajcáros (tehát olcsó) kötetből. A szegedi változat 8-ad rét nagyságú, egy fametszettel. A szegedi piaristák által írott vallásos művek közül megemlítjük Jéger József: Istenhez emelt első gondolatom c. kötetét, amely 12-ed rét nagyságú, 192 lap terjedelmű és egy rézmetszetes címképpel, egy szövegközti rézmetszettel ellátott. 1810-ben nyomtatta Grünn Orbán. Az 1826. évi leltára szerint e 25 xr-os kötetből még 600 példány hevert a raktárban. Egy másik piarista, Salamon József Basilius műve, Az imádkozó keresztény (szintén 12-ed rét alakú) nagyobb keresettségnek örvendhetett, mert 25 xr-os ára ellenére a leltárban csupán 100 példány szerepel belőle. 22 6. ábra
