Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
A 203. oldal alsó harmadától a főszöveget is Holländische Antiqua 10 pontos grá- dusával szedték, itt is 2 pontos sortágítással. Még annyit sem tettek meg a szedők, hogy valamelyik fejezet kezdetén térjenek át a másfajta szedésmódra; a gondatlanság durva megnyilvánulása, hogy az oldal első kétharmadát gépi, utolsó harmadát kézi betűvel szedték. A kétfajta szedés között nincs semmiféle elválasztó cím, vagy egyéb elkülönítő rész. (150) Hiba, hogy a szedéstükör szélessége nem azonos mindenik szövegoldalon. A fejezetkezdő 3 cicerós, díszített iniciálék eredetére nincs adatunk. Végül is a Taub B. és társa nyomdacég addigi kétes hírnevének megfelelő, gyarló kivitelezéssel állított elő egy tartalmilag értékes, tudományos munkát. Nagyobb gondossággal járt el saját számlaleveleinek fejlécére nyomott litográfia esetében: az egyik levélfej azért is érdekes, mert a kőnyomtatás feltalálójának, Alois Senefeldemek pontos rajzú arcképét is magában foglalja. (151) A Traub B. és társa nyomda a városi közigazgatástól jóformán semmilyen megrendelést nem kapott; a mutatókönyvekben elvétve fordul elő a cég neve. Pl. 1901-ben 522,90 koronás számlát mutatott be, 1899-ben, 1900-ban és 1910-ben sem utalványoz a városi tanács semmit a cég számára. a szántókon müveit kerti vetemény, van mintegy 740 hold a szegedi határban, ami már számottevő terület a város élelmezésében. Takarmányfélék termesztése. Aránylag a takarmányfélék termesztésére miéig a csekély állatlétszám mellett is kist terület jut. Ez alföldi gazdáink iáltalános bűne, mink is benne lcledzünk. Mesterséges takanmiányfélékre összesen 6800 hold' fordittatik csupán. 149. ábra Az .állami erdőtjsztek az államerdiészet igazgatása és fegyelmi hatósága alá tartoznak. Az terdőőröket, miután az államerdészet az erdő biztonságáért felelősségiét nem vállal, a szerződés időtartama alatt is a város alkalmazza és bodsátja el. Az általányösszegen kivül tartozik az állami erdőtisztek részére a város lakást, tűzifát, földilleíményt kiszolgáltatni s bizonyos számú, jószágnak szabad legeltetést engedélyezni. Az erdősített területek gazdasági kihasználásából származó jövedelem az államerdészetet illeti. Átveszi az állam a gazdasági üzemterv elkészítését, de tartozik a város az ezen munkálatoknál alkalmazandó munkásokat fizetni, a szükséges fuvart és lakást szolgáltatni s amennyiben az erdők 20 évnél hamarabb kivétetnének az állami kezelés alól, minden egyes holdért, 150. ábra 219
