Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
8. A város nyomdászata az 1870/80-as évek fordulójától 1891-ig
Az 1870-es évek végétől gyakran alkalmazta a nyomda a lipcsei A. Numrich & Co. öntöde által előállított Fette Egyptienne betűt. A Szegedi Napló felelős szerkesztőjének nevét a lap megfelelő helyén e betű cicerós fokozatából szedték, éppúgy, mint pl. az Újdonságok rovat hírfejeit. A Numrich-öntöde e betűtípust 6 ponttól 28 pontig 7 fokozatban kínálta. A nyomda - úgy tűnik - birtokolta valamennyi fokozatot. Endrényi Lajos és társa üzeme már 1879-ben is gyakran használta a korábban már említett Fette Antiqua betűt, amely igen nagy figyelemfelhívó erejű. Különösképpen az, ha e betűkből szedték a hirdetmény egy-egy teljes sorát. Főleg a 12, 16, 20, 28 pontos fokozatait láthatjuk bőségesen a Szegedi Napló hirdetéseiben, elsősorban addig, míg a lapot az Endrényi Lajos és társa cég nyomtatta. A sok lehetséges példa közül a már említett Szalay Soma hirdetésére utalunk, amelyben pl. a „Budapesten” szót a 12 pontos, a „Ruhakelmék jegyzéke” kifejezést 16 pontos, a „bundák, karmantyúk...” kezdetű sort 28 pontos fokozatából szedték. Aránylag ritkábban fordul elő a hirdetésekben a Genzsch & Heyse öntöde Etienne- Versalien betűje; pl. a Szegedi Napló 1879. június 27-i számában látható Az igazi humoristák és a Szeged pusztulása c. Mikszáth-műveket ajánló, Endrényi és társa hirdetésben a szóbanforgó könyvek címeit szedték e típus nagy fokozatú betűivel. (Lásd Szeged nyomdaipara... id. mű 25. kép). Az öntöde 8 ponttól 60 pontig 10 fokozatban kínálta e betűt. Az Endrényi Lajos és társa cégnek a korábban említetteken túl más betűi is egyeznek a Scheiter & Giesecke öntöde betűivel. Ilyen pl. az 1878-ban már meglevő Etienne (8 ponttól 42 pontig), az Antiqua Zierschriften Text (20 Punkte), az 1881-ben látható Breite magere Renaissance több fokozata (az öntöde 8 ponttól 16 pontig gyártotta), 1883-ban a Halbfette Etienne (az öntöde 10 ponttól 48 pontig állította elő), 1884-ben a nyomda a piarista gimnázium értesítőjének fő- és alfejezet címeiként a Scheiter & Giesecke cég Mediaeval-Antiqua-Versalien tercia, text és más grádusait használta. A nyomda 1884-ben szövegbetűként alkalmazta pl. a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 1883. évről szóló üzleti jelentésében a Roos & Junge betűöntödéjére jellemző Cursiv Rundschrift betűt, amelynek kiemelőjeként a Fischer és Mika budapesti betűöntődéből származó Közönséges Rond betűket használta. Az említett 1883. évről szóló pénzintézeti jelentés Mérlegszámla c. részében a Scheiter & Giesecke cég kézírást utánzó betűi is feltűnnek: a Korrespondenz Tertia és a Halbfette Korrespondenz Tertia, valamint e két betűt magába foglaló, az öntödei mintában Mischung No. 601. mit 602. néven ajánlott betűkompozíció. (Uo. 26-21. képek.) E betű beszerzése az 1880-as években történhetett: e pénzintézet ugyancsak Endrényi Lajos és társánál 1878-ban és 1879- ben nyomtatott jelentéseiben még nem fordulnak elő. Utóbbiakban más betűcsaládhoz tartozó, kézírást utánzó betűket láthatunk. Az újsághirdetésekben továbbra is számos esetben alkalmazta a Roos & Junge betűöntöde Zierschriften sorozatából a Kleine Canon (Korps 32) kurrensét. A hatásos reklám érdekében beszerzett olyan betűket is, amelyek egyik-másika messze eltér a betűtervezés hagyományos elveitől. Ilyet láthatunk pl. a Szegedi Napló 1885. július 19-i számában a mohai (Alsó-Fehér vármegye) Ágnes forrás gyógyvizét ajánló hirdetésben. Az „Ágnes” szó és az 1884-ben elszállított palackok („1,500.000”) számának szedésére használták. (94) Ugyanezen hirdetésben a „Savanyuvize” szót széles, vékony vonalú Egyptienne típusú betű verzálisából szedték. 164
