Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

7. A szegedi nyomdászat 1873–1879

A fed- és címlapon a kiadás jelölése („Második bővített kiadás”) a hamburgi Genzsch & Heyse betűöntöde Compress betűjével azonosítható. E betűt az öntöde 6^10 pontig, 8 fokozatban állította elő. Jelen esetben a 14 pontos fokozat verzálisaiból össze­állított sort látunk. A kötetben az egyes főrészek jelölése (pl. az 5. oldalon az „I. Rész”) Scheiter & Giesecke Schmale Mediaeval Cicero (12 Punkte) betűjének verzálisaiból szedett. Ezt a betűt a lipcsei öntöde 10 ponttól 4 ciceróig, 9 fokozatban kínálta. Az I. Rész főcímét („A neveléstan emberismei alapjai”.) mitteles díszített kurrens betűből szedték. Ugyanennek szintén mitteles verzálisaiból való a fed- és címlapon a „Képez- dei s magán használatra” kifejezés szedése. Az „I Szakasz” alcíme az 5. oldalon („Az ember testi szervezete boncz- és élettani szempontból.”) a D. Stempel öntöde (Frank­furt am Main) elődének Schmale halbfette Grotesk betűje 10 pontos fokozatával azo­nos. A szövegbetű a Bauersche Giesserei Antiqua 38 f betűjének garmond fokozatával látszik egyezőnek. (88) I. RÉSZ. A neveléstan emberismei alapjai. I. SZAKASZ. Az ember testi szervezete boncz- és élettani szempontból. §• Az ember teste általában. A természet legifjabb lénye, a teremtés remekműve, az ember, testére nézve az állatokkal igen Közeli és benső rokonságban áll ugyan, de teste előnyei öt azoknak ma­gasan föléje emelik. Sok állat fölülmúlja ugyan Őt erőben. 88. ábra E példaként kiragadott kötet is igazolja, hogy a Bába testvérek nyomdája (a kötet impresszuma szerint „Bába I.-féle könyvnyomda”) a versenyképesség biztosítása, a megrendelők igényeinek korszerű eszközökkel történő kielégítésére szintén törekedett beszerezni modem szedőanyagot. A Bába testvérek nyomdájából egy közbeeső állomás (Maróczy József és társa) után létrejött Endrényi Lajos és társa cég az 1878. évi nyomtatvány-kiállításon egy, a nyomdát ajánló címjegyet és egy számlanyomtatványt mutatott be. A bíráló bizottság ezeket harmadik díjfokozatra („törekvés”) érdemesítette. Endrényi Lajos és társa adta ki és nyomtatta az 1878. január 1-1878. március 31. között megjelent Szegedi Néplapot, amelyet Gelléri Mór szerkesztett. E lap az „önálló magyar nemzeti politika és a polgá­ri szabadság közlönye” kívánt lenni. A rövid életű, hetenként háromszor megjelenő la­pot még az év július 28-án követte a város immár tartós életű napilapja, a Szegedi Nap­ló, amelyet indulásától 1885 augusztusáig az Endrényi Lajos és társa cégnél nyom­154

Next

/
Thumbnails
Contents