Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
7. A szegedi nyomdászat 1873–1879
féle nyomdában is), napi 2 forint volt. E bérátlag megfelelt a budapesti kamarai kerületben működő vidéki nyomdák legtöbbje bérátlagának. A Traub és Sártory cégből 1876-ban kivált Sártory István; 1876. július 1-től Traub B. és társa a cég neve. Az új cégtárs Löwy Hermann. A cégvezető pedig 1878. július 1-től Engel Adolf.5 A Traub és Sártory cég nyomtatta az 1875-ben megjelent Alispáni jelentés Csanád vármegye 1874. évi állapotáról. II. évi folyam. Hivatalos kiadás c., 14 oldal szöveg + XIII. oldal táblázatot magában foglaló, igényes nyomdai munkát kívánó makói kiadványt. E nyomtatvány igen jól szemlélteti, hogy a Traub és Sártory-féle nyomda tipográfiailag követte a korszak szélsőséges nyomdászati divatáramlatát. Tipográfiai részletezésétől eltekintünk: az érdeklődő megtalálhatja a Szeged nyomdaipara az 1850-es évektől 1891-ig c. munkánk 16-18. oldalain. A Traub-nyomdának jó kapcsolatai voltak pl. Hódmezővásárhellyel. Erre utal pl. a Török Károly munkái c. kötet nyomtatása, amelyet a fiatalon elhunyt vásárhelyi költő, novellaíró, népdalgyűjtő műveiből állítottak össze és adtak ki barátai. (Szeged, 1876. XV + 130 1. Az életrajzot Reiniger Jakab szegedi ügyvéd írta.) A 113 X 160 mm-es, 19 és fél X 26 és fél cicerós tükörmérettel bíró kötet fed- és címlapján a „Török Károly” nevet a Scheiter & Giesecke betűöntöde Schmale englische Aldin-Versálién Tertia (16 Punkte) betűjéből szedték. A címlapon a név kezdőbetűi ugyané sorozat 2 cicerós betűiből valók. A „Munkái” kifejezés mind a fed-, mind a címlapon a Poppelbaum-fé- le Französische Mediaeval-Varsalien Corps 28. betűivel azonosítható. A kiadás helyét jelölő „Szeged” szó betűi ugyancsak a Poppelbaum-öntöde Modern Parisienne Corps 10. betűivel egyezők. (78) Tökök Károly MUNKÁI. SZEGED. NYOMATOTT TRAUB B. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN- 1876. TARTALOM. 78. ábra A Französische Mediaeval-Versalien nevű betű megalkotója Louis Perrin lyoni nyomdász. 1846 táján tervezte, verzális és kurrens változatban is; Caractéres Augus- tauxnak hívta. A The Encyclopaedia 1962. szerint a német nyelvterületen, de más kontinentális országokban is csak a verzálisa terjedt. Hazánkban az 1860-as évektől alkalmazta néhány nyomda. Hatásos, szép, a kézírás egyes vonásait őrző, a korszak eklektikus betűitől tehát előnyösen különböző, mediaeval jellegű típus. Az Osztrák-Magyar 10a szegedi nyomdászat... 145
