Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Jövendöléseinek egy része nyilvánvalóan az utólag bekövetkezett események múltba való visszavetítése. Ezek kétségtelenül haladásellenesek; többnyire a meg nem értésből és tudatlanságból táplálkoznak. A technika fejlődése, a gépek megjelenése és elterjedése, a tőlük való idegenkedés, viszolygás bizonyára nagy félelmet keltett az emberekben. Mivel nem ismerték föl szerepüket, jelentőségüket, elsősorban a világ vége közeledtének a jelét látták bennük. Az ösztönösen megérzett katasztrófát a Teknőkaparó csak megerősítette, tudatosította, mintegy hitelesítette jóslataival. Az erkölcsi ítéletekben bizonyosfajta társadalmi konvenció fogalmazódott meg, valamint az, hogy az erkölcs megromlásának milyen következményei lehetnek. A paraszti erkölcs fölbomlásának félelmét tükrözik a Teknyőkaparó szavai, tanító szándékú történetei. A technikai és az erkölcsi változások mellett a társadalmi változásokról is szólt a nép. Várta, áhította saját sorának, sorsánakjobbrafordulását. A társadalmi változásokat sürgető jóslatokban nagyonis konkrét szándékok, igazságok kaptak hangot. A történelem nagy világcsapását, az első világháborút is megjósolta a Teknyőkaparó. Ez még inkább megerősítette tudó voltát. Különösen a makaiak szerették idézgetni váteszi szavait: „Makón, amikor három templom lösz egy sorba, abba az évbe fog kiütni a világháború. És úgy is lőtt. Szent László napján fölavatták az újvárosi katolikus templomot. Azon a nyáron, júniusba, ki is ütött a világháború'’. Az újabb kor társadalmi változásai közül elsősorban azokat emlegették az adatközlők, amelyek az emberek közötti egyenlőséget hirdették, ám szóba hozták más félelmeiket is. A Makó környéki néphit szerint a Teknyőkaparó jósolta: „Osztán jegyre ösztök. Fődeiteket, házaitokat evöszik. A kisgyerökök selyömbe, bársonyba lösznek őtöztetve”. „Elgyün az idő, hogy a fődeket evöszik a gazdáktú, és nem lösz csak egy tulajdonos. Azzá dogozik az összes nép". ,.A népet nem lehet megválasztani az úrtól, az urat a paraszttul, parasztot az úrtól”. „Akkor lösz majd jó világ, mikor keletről a fekete sereg idegytin, és a jó kabátot elcserélik a rosszér, olyan állapot lösz”. Hosszan töprengve a Teknyőkaparó jövendöléseiről, talán az sem kizárt, hogy erkölcsi és táradalmi változásokat jövendölő szavaiban a nép közérzése, kollektív ítélete fogalmazódott meg. Az is lehetséges, hogy éppenséggel a mindenkori helyzetet értékelve, megítélve. A ki nem mondhatók bízták rá a Teknyőkaparóra, akinek bölcsessége számunkra mind a mai napig érvényes és hiteles is. A Teknyőkaparó jóslataiban ott található az emberek háborút elutasító akarata éppúgy, mint a társadalmi igazságosság, a fölemelkedés utáni szenvedélyes vágyakozás. Mintha népmesét hallottam volna. Mintha egy mesélő kedvű közösség — akik közül már sokan nem élnek — egy sejtelmes és bölcs mesébe ava251
