Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Boldogasszony ágya (A szülés hiedelmei)
egy öregasszony, egy tudós öregasszony, az azt mondta neki, hogy vigye haza a kislányt, oszt ahun születött, amilyen helyön születött, hogy oda üljön le velem. Zárja be az ajtót, oszt mondta neki, hogy milyen imádságot mondjon. Nem tudom, mert az anyám olvasta rám. De azt háromszor olvassa el rajtam, és addig ne engedjen be senkit, hogy zavarjon. Aszongya egy óra múlva én is hozzáfogtam szopni. Az orvosok lemondtak rúlam. Pár hónapos vótam. Hát én ennyit tudok rúla. (Csuhaj Mihályné, Kiszombor) 20. Mikor az én kislányom született, akkor a tatája nagyon szerette, meg a mamája is. Oszt mikor hazajöttek valahunnan, mindég megverték szemmel. Úgy hallottuk, hogy az a fáradt szem, ugye az nagyon ártott a kicsinek. Osztán olyan beteg lett, oszt akkó a szomszédasszonyhon vittük el, és az ráimádkozott, aztán mindjárt jobban lett. Ez szent és való, hogy ez igaz, mert mirajtunk történt meg. Hát hogy mostan mi van a szemverésbe, hogy más elhiszi-e, nem-e, de mi elhiszük! (Tóth Mátyásné, Apátfalva) 21. Elgyüttek a látogatók, és ha nem vött ki hajszálat a hajábul, és nem tötte a kicsi feje alá, akkor elérte a frász. Az elkezdőit röszketni, kékülni. Rítt, rítt, rítt, rítt. Akkó vót az az imádságosasszony, akkó az elgyütt este, mindég, mikó a nap lemönt. Szentölt vizet öntött három kanállal egy tányérba, háromszál gyufát möggyutott, beledütötte. Akkó abba mögmosdatta a gyerököt a pöndölibe törülte mög, az arcát a gyeröknek. Möggyógyult. Háromszó ráimádkozott. (Buhori Lajosnó, Szó'reg) 22. Hát úgy vót, hogy én fáradt szemmel megnéztem a gyereket. Aztán a gyerek hozzáfogott sími, de sírt, de sírt, de sírt, míg meg nem mosdattam. Én értem oszt azonnal gyüttek, mert nem hagyta abba. Mikor megmosdattam, azonnal elaludt. Hát akkor belehalt vóna, ha én ezt nem teszem meg. Elfáradtam, osztán úgy néztem meg. El vótam fáradva, oszt a gyereket nagyon szerettem. Annyira szerettem, hogy ki nem mondhatom.- Szeretettel is meg lehet verni valakit?- Csak avval lehet megverni, mert ha nem szeretném, akkor nem néznék rá. Én úgy gondolom. (Perczc Sándorné, Csongrád) A tej elvitele Anyósom nem engedött az ágyra leülni senkit. Ha gyiitt valaki látogatni, széköt adott neki, hogy aszongya, az asszonynak az ágyára nem szabad ülni, mert elviszik a gyeröknek a tej it. Szóval az idősebbek már eztet beszélték. Na egy elgyütt hozzánk, osztán éppen odaült. Oszt aszongya anyósom, nem fiam, kifele innen! Mögharagudtam. Nem szabad így valakivel bánni. De 95
