Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Jegykendő a forgószélben (Boszorkánytörténetek)

tej olyan vót, hogy mikor leszűrtem, akkor nem tudtuk értékesíteni a tanyán, olyan vót, mint mikor a savó bebőrödzik. Ronda vót. Mindön vót az, csak nem túrú. Hát ez azért mégis borzasztó. Valam it csinálni kő. Ezt mögcsinálta az én uram három hajnalba. Azt a tejet mikó leszűrtem, akkor éppen kinn kaszált a földnek a végin az én uram, mikor én ezt mögfölöztem. Hát gyönyörű ke­mény a tejföl, mint azelőtt vót. Kocogok kifelé. Mondom:-Nézd, milyen hülyék vótunk, hogy mög nem csináltuk mán hamarabb. Itt a tej föle.- Hát ez csakugyan igaz?- Hát látod.- Hát ez az, hogy látom. Utána való fejőseknél megint ugyanolyan vót, mint régön. Aszongya, itt mán nincs más hátra, mint elmöntök a Román Pannáhon. Vót arra a kör­nyékön egy asszony. Román Pannának hítták. Tudtuk, hogy ű bíbelődik ilyen gyógyításokkal, mög ilyen füveket is főzött erre-arra. De ű kapott is ezért valamit. Semmit se, aszongya, mönjetök el hozzá! A szomszédasszonynak két tehene vót, annak ugyanolyan vót, mint a mienk.- Mönjetök el Annushoz! Hát egy-egy kisüveggel vittünk tejet. Aszongya Annus néni, aszongya a Tápai nénak:- Tied még jobban mög van rontva, mint emezé! Hanem mondta azután, hogy mit csináljunk. Azt mondta, hogy mönjenek be az öreg patikába Kistelekön, és kérjek tehénfústölőt. Kértem. És akkor keljünk föl napfőkött előtt szintén, fejjük mög a tehenet, és én ak­korra csináljak parazsat. És akkor a tejet ne sajnáljuk, öntsük a parázsra, mög a platnira mindönfelé, és ezt háromszor csináljuk mög. De három nap alatt senkinek ne adjunk ki a házbul semmit, még csak cigarettát se. Hát eztet elvégeztük. De a harmadik röggelre készítsön az urad egy szőlőtő­ke-éket, és akkor a küszöbnek a közepit mert visszavittem elmondtam neki, hogy mit csináltunk, majd kössétök le, hogy soha ne bírják a tehenetöket mögrontani. Kerestünk olyan fúrót elő, hagyjál a fejőbe tejet, ne öntsd mind a parázsra, hagyjál annyi tejet, hogy mikor azt elvégezted, akkor fogjad a nagykést, körösztözz a küszöbre: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek ne­vébe! Ezt a köröszt közepit az urad fúrja ki, és öntsél bele tejet, és azt a szőlő­tőke-éket üsse bele, és mondja, hogy Amen! Azután pedig tögyél parazsat a lapátra, és a tehénfüstölőt, amit a patikába vöttél, füstöld mög a tehenet. Alá is tarts, mindönfelé. Közbe bal kezeddel vödd le a fejedről a kendőt, és a fejitül kezdve imádkozzad a Miatyánkot, az Üdvözletöt, hármat, és a ken­dőddel simogassad! Hát mig ott vót nálunk, soha se történt neki olyan baja. Ez rajtunk történt. (Palotás Józsefné, Szőreg) 54

Next

/
Thumbnails
Contents