Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
K. J.: - Ez a Viharsarok. Ez mindig ilyen volt, ugye?! Akkor ezt a Teknyőkaparót tekinthetjük egy kezdeti forradalmárnak is.- Igen. K. J.: - Hát ez föltétlenül forradalmi cselekedet volt.- Hát nézze, itt olyan dolgok történtek — most ítélheti akár így, akár úgy -, ott voltak például a boszorkánypörök, a betyárvilág. Szóval, olyan emberi szélsőségek, amik máshol nincsenek Magyarországon. Legalábbis ilyen mélységben és ilyen szélességben. Akkor, kérném szépen, ott van az a népi katolicizmus, amelyik hát meghatározza tulajdonképpen Szegednek a személyiségét, kezdve a középkori nyomoktól egész, mondjuk, Bálint Sándorig. Ez az inspiráció benne van a Zoltánban is, és benne van Magában is. Valahogy ez egy kicsit olyan metafizikai inspiráció. Szóval, ami mindig a végső dolgokat keresi. Gondoljon Juhász Gyula költészetére, vagy arra, hogy szerintem legvéglegesebben és legabszolutabban a magyar parasztot a Tömörkény István fogalmazta meg. A beszélgetés itt más irányba terelődött. Előbb egy szegedi néprajzi antológia tervét vitattuk, majd Móricz Zsigmonddal kapcsolatos emlékeit, élményeit mondta magnószalagra Bálint Sándor. Végül arra kértem, hogy írja le lektori véleményét. Legnagyobb meglepetésemre az asztalon levő kézirat első oldalára jegyezte le ítéletét, amelyet a szerkesztő Péter László — Bálint Sándor halála után — fénymásolt formában a kötetben is közreadott. A szöveget alaposan átolvastam, jól átgondolt előadása tárgyi szempontból kifogástalan, fogalmazása tömör és találó. Kiadásra a legmelegebben ajánlom. A kézirat kivételes érdekességü anyaggal gazdagítja a szegedi táj folklórját. Szeged 1979 Vili. 29 Bálint Sándor (Megjelent a Somogyi-könyvtári Műhelyben, 1982. Felelős szerkesztő: Péter László.) 245
