Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Tanulmányrészletek

K. J.: - Ez a Viharsarok. Ez mindig ilyen volt, ugye?! Akkor ezt a Teknyőkaparót tekinthetjük egy kezdeti forradalmárnak is.- Igen. K. J.: - Hát ez föltétlenül forradalmi cselekedet volt.- Hát nézze, itt olyan dolgok történtek — most ítélheti akár így, akár úgy -, ott voltak például a boszorkánypörök, a betyárvilág. Szóval, olyan embe­ri szélsőségek, amik máshol nincsenek Magyarországon. Legalábbis ilyen mélységben és ilyen szélességben. Akkor, kérném szépen, ott van az a népi katolicizmus, amelyik hát meghatározza tulajdonképpen Szegednek a sze­mélyiségét, kezdve a középkori nyomoktól egész, mondjuk, Bálint Sándo­rig. Ez az inspiráció benne van a Zoltánban is, és benne van Magában is. Valahogy ez egy kicsit olyan metafizikai inspiráció. Szóval, ami mindig a végső dolgokat keresi. Gondoljon Juhász Gyula költészetére, vagy arra, hogy szerintem legvéglegesebben és legabszolutabban a magyar parasztot a Tömörkény István fogalmazta meg. A beszélgetés itt más irányba terelődött. Előbb egy szegedi néprajzi an­tológia tervét vitattuk, majd Móricz Zsigmonddal kapcsolatos emlékeit, él­ményeit mondta magnószalagra Bálint Sándor. Végül arra kértem, hogy írja le lektori véleményét. Legnagyobb megle­petésemre az asztalon levő kézirat első oldalára jegyezte le ítéletét, amelyet a szerkesztő Péter László — Bálint Sándor halála után — fénymásolt for­mában a kötetben is közreadott. A szöveget alaposan átolvastam, jól átgondolt előadása tárgyi szem­pontból kifogástalan, fogalmazása tömör és találó. Kiadásra a legmelegeb­ben ajánlom. A kézirat kivételes érdekességü anyaggal gazdagítja a szegedi táj folklórját. Szeged 1979 Vili. 29 Bálint Sándor (Megjelent a Somogyi-könyvtári Műhelyben, 1982. Felelős szerkesztő: Péter László.) 245

Next

/
Thumbnails
Contents