Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Gesztusaiban e hiedelem nagyon hasonlít a ráolvasások analógiás cselekvési! szövegeihez. így pogánykori hiedelmet idéz, természetelvűségé- ben pedig a primitív népek hitvilágából merít szellemi ösztönzést. Az újhold varázsszövegeiből tudom, hogy azokkal egészséget, szerencsét, boldogságot kívántak maguknak, családjaiknak adatközlőim. Jóllehet e szertartás idején nem hangzik el varázsszöveg. Az újhold egy időszak kezdetét, megújulását jelzi, ahogy növekedett a hold, úgy teljesedett be a kívánság. Az újraszülés hiedelmében való emberi hitet nem vonom kétségbe. Nem is kívánom, mert az a cél vezet, hogy minél gazdagabb anyagot dokumentálhassak, amely majd a szakemberek számára bizonyító értékű, és segítséget nyújt a mozaikokra töredezett világkép összeállításában. A halva született, kereszteletlenül meghalt gyermekek, a koraszülöttek nagy csapást jelentettek a szülőknek. A végső tisztességet, pap hiányában, legtöbbször a bábaasszony adta meg nekik. A bábákkal való beszélgetéskor mindig szóba került a szükségkeresztelés. Ha úgy látták, hogy a gyerek nem éli meg a reggelt, akkor megkeresztelték. A hithez, törvényhez való ragaszkodás kötelezte a szülőket arra, hogy a gyermek ne pogányként haljon meg. A keresztelést azonban olyan asszony is elvégezhette, aki gyereksírást hallott a mezőn vagy kint a földeken. Ilyenkor a kötőjét terítette le a földre korozsmának, keresztelési ajándéknak, és nevet adott a síró gyereknek. A kényszerűségből végzett keresztelés népünk lelki emelkedettségéről tanúskodik. Rontások elhárítása, gj-Agykás A gyerekágyat fekvő asszonyt, az újszülöttet számtalan hiedelem védte, oltalmazta. Ezek a babonák inkább tilalmakat tartalmaznak, mint misztikus utalásokat, emberfeletti lények jóslatait. A szemverésben szenvedő csecsemők gazdag hiedelmei és az elhárítást szolgáló ráolvasok azt tanúsítják, hogy napjainkban is élő varázsszövegek jelenlétéről van szó. A szemverésre való ráolvasok egyfelől archaikus imamotívummal összefonódott pogány ihletésű versek, másrészt primitív mondókák. Többsége minden bizonnyal töredéke egy hosszabb ráolvasónak. A szemmel vert csecsemő betegségéről adatközlőim azt állították, hogy nemcsak gonosz szándékkal, hanem szeretettel is meg lehet verni a gyermeket. A szeretet, mint áldás és átok összetartozó érzelmi fogalmak. A szemverés hiedelme az egyik legelterjedtebb babona Csongrád megyében is. Adatközlőim között alig akadt valaki, aki ne tudott volna érdemlegesen a rontás eredetéről, a gyógyítás módjáról. Az ajtó sarokvasára öntött szenesvíz a vas elhárító mágikus szerepére utal. A varázsszövegek pedig sokféleképpen tolmácsolják a Bornemisza Péter által, a tardoskeddi Szerencse Benedekné ajkáról lejegyzett bájoló imádságok változatait. 240
