Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
sok-sok változatát beszélték el nekem adatközlőim. Perdöntőnek az így kialakult képet tekintem, mert csak így készülhet pontos összegzés a ma is ismert szokásokról, Krisztus-legendákról. Csak így válik megrajzolhatóvá a szülés hiedelemvilága és annak szerepe a népi gondolkodásban. Adatközlőim zömében idős asszonyok. Ok azok, akik legtöbbet tudtak a kéréskörről, ők egyben őrzői is a szülőktől örökölt tudásnak. Ismételten bebizonyosodott, hogy a szülés néphagyományainak őrzőit és átörökítőit az asszonyok körében kell keresnem. A nyolcvanas évek elején — meglehetősen elkésve — fölkutattam olyan bábákat is, akik régebben gyakorolták tudásukat, és igen sok gyereket segítettek a világra, méghozzá mostoha körülmények között. Az ő tapasztalatuk, tudásuk és társadalmi szerepük nélkül nem lenne teljes a gyűjtött anyag „világképe”. A bábaasszonyok vallomásaiból elsődlegesen a megőrzött hagyományokra derül fény. Olyanokra, amelyeket a szülőnők őriztek meg és adtak tovább családról-családra. A tanult bábákra így akarva-akaratlanul is rákényszerítettek bizonyos „megoldásokat” az asszonyok. Ugyanakkor az is kitűnik a bábák vallomásaiból, hogy ők miképpen próbálták alkalmazni a korszerű orvosi utasításokat, mit tettek azért, hogy megóvják a szülőnőt és a csecsemőt a fertőzéstől. Ennek alapján nyugodtan állíthatom, a bábák az orvosok helyettesei, a korszerűség, a haladás egyengetői, képviselői voltak, ám ismerték a szüléshez kötődő hagyományrendszert is. A hetvenes évektől kezdve az orvostudomány is érdeklődést mutatott az állvaszülés iránt. Minden bizonnyal az ősi tapasztalatok és gyakorlatok érdekelték a kutatókat. Sőt felvetődött a vízbenszülés problematikája is, aminthogy egyre erőteljesebb az a követelés, lehetőség, hogy az anya otthon szüljön, csak legyen mellette orvos (szülésznő). Ám ezek a törekvések már ismertek. A gyermek nemét (kérésre) korszerű géppel már meg lehet állapítani. Ám e témakörben — a hetvenes évek végén — egy szegedi szülészorvos, Bak Mihály végzett ellenőrző kísérletet. Úgy látszik, nem lehet figyelmen kívül hagyni a népi tapasztalatokat!? Boldogasszony ágya A Boldogasszony ágya a szülést jelenti, a szülést jelöli a szájhagyományozó népi emlékezetben, napjaink paraszti világában. A kifejezésre egyre kevesebben emlékeznek, de az öregek ma is tudják jelentését. A szüléshez nemcsak hiedelmek, de rontást elhárítható ráolvasások, népi imádságok is kapcsolódnak. A vallásos áhitat megnyilvánulásait nem adom közre ebben a kötetben. Kérdés azonban, hogy vajon kit tisztelhetünk az ősi Boldogasszony alakjában. Személyét a magyar ősvallási képzetkor övezi. Pogány isten- asszony, akinek alakja és rangja Szűz Máriával azonosul. Kálmány Lajos és 23 7
