Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Hetvenkedők (Vasgyúró – Vass Laci bácsi)
Hát itt lakik a téeszbe, egy fáskamrában. Van ott bent három bála szalma, kólásiiveg, két vizeskarma, két óra, mög egy rádió. Ez mindöne neki. Könyv, újság az van. Az a mindöne, az az élete. Éjjeliőr itt a téeszben. így beszédképpen mondta már neköm, ha mögnősül, akkor majd elvisz engömet is jó helyre, oszt körösztkomák löszünk. Mög majd én bérmálom mög neki az ű fiát. Szóval én nem vöszöm komolyan az ilyen dolgokat. Én szerintem nála már röggel is este van. Azt mondta, mög fog változni a világ. Ez mög fog szűnni, vége lösz a kommunizmusnak. Neki pedig külön kormánya lösz. Az az igazság, hogy a fölfogása villámgyors. Amit a rádió elmond, ű azt egy óra múlva szórul-szóra ugyanúgy elmondja. A fölfogása annyira villámgyors. Mög tud jegyözni mindönt. Gyerökkorába a vasak közt őbölygött, osztán azért fogták rá, hogy ebbiil majd egy olyan jó vasas-szakmunkás lösz. Azért mondták, hogy Vasgyúró, mert olyan erős embör is vót. Oszt ráfogták, hogy Vasgyúró. Különben atomszakértő is. Möghívták űtet Paksra az atomerőmű átadásához. Mög vót híva, mint atomszakértő. Erős embör vót, ez nem vitás. Egyször egy fiatalembör bekapta neki az orrát. Egy helyön dolgoztak. Az öreg úgy odavágta a betonjászolhoz, hogy abba a pillanatba eltört neki az oldalbordája mög a karja. Villámgyorsan azt is. Valamikor, tudja, a temetőbe is bujkált. Ott aludt. Ötvenhatba mikó vót a forradalom vagy mikor, most nem akarok hügyeségöt se mondani, akkor üldözték az öregöt a rendőrök. A kormányel- lenességéért üldözték, osztán ilyen fákba bujkált az erdőbe. Nagy fűzfákba. Abba állt benne mindég. Azért nem bírták elfogni. Nem találták. Mohával vót becsinálva az oldala. Éjszaka járt haza. Nem tudták elfogni. Itt a téeszben 3800 forint a fizetése. Nyugdíjas már, csak azért szívlelik, mert hazátlan embör. Nem mögy a szeretetházba. Ebbiil a pénzbiil elmöhetne nyugodtan, de inkább itt van magányosan. Azt mondja, a párttitkár nagyon jó barátja. Az Ambrus Jóska. Ötét itten mögböcsülik. Jó elképzelései is lönnének, csak hát az nem valósul mög. Ha mögvalósulna, mindön másképp lönne. Aszongya múltkor is neköm, nézze mög az újságot, ott találja benne a barátom [Polner Zoltán] nevét, ő csinálta rúlam a filmöt. Hamarosan a szögedi kincstár őre lösz, aszongya, a szögedi kincstár aranyára fog vigyázni. A téesznek ebbül mésfél kilót szán, és nem tudom mennyit a szögényök fölemelésére. Ilyen fantáziája van neki. (Sallai György) 27. 219