Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Ördöngösök (Veszettdoktor és társai)
3. Vöt egy muzsikás. Muzsikált. Osztán egyszer csak összedűtötte a kemencét fejszévé. Dinnyét ültetett a helyire, oszt a falon úgy folyt, úgy csüngtek azok a dinnyék. (Galambos Imre, Szentes) 4. Azt is hallottam én, hogy folyatta az uborkát, a dinnyét a falon. Én közvetlen nem láttam ezt, csak hallottam. (Korom András, Maroslele) 5. Osztán aszonta az öreg Rozgonyi bácsi a gyerekeknek, na, majd mindjárt lesz nagy görögdinnye. Valóba úgy vót, aszongya, akkorák vótak a ház közepin. Hát hogy hunnat szedte, ezt nem lehet tudni. (Gulyás Mihályné, Maroslele) 6. Ez a Huszka János is ott vót köztük. Beszélgettek többen a malomba, aszongyák, de soká termeljük a dinnyét, de soká lösz tavasz. Aszongya ez: ha azt akarod, egy óra múlva már mindjárt möglátjuk a dinnyét az asztalon. Anyád füle, dinnyét az asztalon, télön! Bemönnek a szobába, körűlülik az asztalt. De aszongya, ne nyúljon senki hozzá, mondja a Huszka. De má folyik ám a dinnye az asztalon. Úgy folyt az indája, ahogy csak a legjobb nyárba. Mög gyütt a víz. Ez olyan bűbájos embör vót és nagyon erős embör. (Zombori József, Zákányszék) 7. Ő azt állította elsősorba is, hogy majd möglátják, hogy a falon folyik a dinnye. Hát ez így is vót. Mer valóba látták, hogy folyt a dinnyeinda, mög nyőtt a dinnye. Az ilyen röndös görögdinnye. És akkor az egész falat beröndözte. Hát olyan is vót, hogy derékig érő víz vót, oszt főfogták a nők is a szoknyájukat. Nem tudták eképzelni, mi lösz itt a terömbe, osztán főfogták a ruhájukat, mer gyütt a víz. (Mihály Lajos, Maroslele) 8. No, oszt odaértek. Osztán ottan jóképű mönyecskék vótak. Oszt aszonta a muzsikás, hogy ennek möglátom a térdit. Aszonták, hogy nem. No oszt utána, hogy bemöntek, egyször csak kezdőit folyni a víz. Úgyhogy az asszonyok főhúzták a szoknyát. Oszt a sátor oldalán mög ilyen nagy görögdinnyék lógtak. (Bereczki Mihály, Mindszent) 9. Társaságba vótak, úgy hallottam az én apáméktul, oszt akkó a vacsora alkalmává folyatta a dinnyét. Akkó még kemönce vót, nem kályha. Olyan 196