Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
A Teknyőkaparó (A szegedi nagytáj táltosa)
Majd elgyün az a világ, hogy majd nem születik, de halni hal. Meg azt is hallottam az anyámtul, hogy nem terem semmi se. Gaz terem minden helyett. (Balogh Ferenc, Csanádpalota) 3. Akkor lössz vége a világnak, akkor se nem születik, se nem hal. És jósolta azt is, hogy nem köll a gyerök. Családszaporulat mögszűnik. (Mészáros József Földeák) A nőknek nem lösz szégyöne Hát a Teknyökaparó sok mindönt megjósolt. Most mondtam valamelyik nap, hogy mit mondott. Az. a répavirág, ami kinn van az utcán. Abba vót az a sárga. Vót ilyen nagy virágja, oszt tele vót pirogsŐ. Épp az onokámnak mesétem. Nézd, mondom, kisfiam, még ebbe ilyen nagy vót a piros, addig a népek tudtak nagy szégyönt. A nők. De a Teknyökaparó mögmondta, hogy mire ktmögy belülié a piros, akkorára má nem lösz szégyön. És így is van. Nem tudnak a nők se szégyönt. Ezt hallottam biztosan. (Lajos Istvánná, Kiszombor) 4« ' •• . ' 1. A sárgarépának nem lösz közepe, a lánynak nem lesz semmi szégyene. Ez igaz. Mer tudja, ilyen kerekebb vót sárgarépa magnak, a közepe csupa fekete vót, és az mindén évbe kevesebb vót, utoljára má csak égy vót. És eztet még éltem fiatalabb gyerekkoromba, mikor édesanyám mondta, néznétek, hogy fogy a sárgarépa közepe, nem is lesz a lányoknak szégyéne. Hát mán most igazán nincsen sémmi se. (Tóth Sz. Katalin, Apátfalva) 2. 2. Az a Teknyökaparó azt mondta, majd méglátjátok, lányaim, mikor ez a pirosság kimúlik ennek a répának a közepibű, akkor a lányoknak se lesz szégyéne. De úgy is van. (Horváth Józsefié, Klárafalva) 3. Azt is mondta, hogy a nők nadrágba járnak. Nem ismerjük mög, hogy melyik a nő, melyik a férfi. Hát úgyis van most. Nem akkora haja van a nőnek is? Nem nadrágba van? Hát má függő sincs a fülibe. Akkó mög vót a miniszoknya, ha léhajuft, kivót neki a valagája. (Bálint Gyuláné, Földeák) 4. Amit idáig mondott, ez még mind beteljesödött. Azt is mondta, hogy nem ismernek szégyönt a nők. Az utcán foglalkoznak. Szemérmetlenködnek. Oszt má az is beteljesödött, igaz-é? (Varga Mihály, Földeák) 147
