Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
A Teknyőkaparó (A szegedi nagytáj táltosa)
nyáron születtem, télen születtem? Csak jó idő vót, aszonta az édesanyám. (Fejes József, Apátfalva) 2. Dógoztak, ott vót a mérnök, két mérnök. Ilyen kubikmunkát csinátak. Na, mikó leülnek röggelizni, odaérközik egy idős bácsi. Mikó odaérközik az az idős bácsi, attú mög én hallottam Percsorán. Az beszéte sokat. Tudod fiam, tudod Ilonkám, aszongya, figyeld mög, az az idős bácsi leüt oda közénk. Levöszi a hátárú a tarisznyát, kibontja. Aszongya, tessék röggelizni ebbű, most gyiittem, aszongya, Berlinbű. így mondta az öreg bácsi, most érköztem ide, és kibontotta a tarisznyát. És szép fehér ruhába vót egy szép fehér kalács beletéve, de még gőzölgött is. Ögyék, mer e’ nagyon finom, messzirű gyütt. Hát hogy maga ideért ilyen gyorsan? Aszongya, igen. A mérnök kérdözte maga, hogy érközött ide ilyen gyorsan? Aszongya, én ideérköztem. Akkó fő kezdte beszégetni, oszt a mérnök észhön kapott, hát ez az öreg bácsi biztos nem fejre esött embör. Főgyütt errű a világ sorsárú a szó. Beszégettek. Azt mondja, mérnök úr, kérőm, én ezt magának emondom, lösz három háború. (Jaj, neköm, bele nem mondjuk má a mikrofonba, mert majd kihirdetik, oszt engöm fejbelűnek!) Három háború lösz, de a harmadik olyan háború lösz, hogy kű küvön nem marad, és majd, aszongya Pestön, mög ara lent Szeged kömyékin egy embört vagy két embört, ha tanálnak. Majd, aszongya, mönnek, vándorol az a pár, mer nem lösz neki nyugalma mögállapodni. Mögtanál egy forgácsot és fölvöszi, mögcsókolja, ugyan Istenöm, ezt melyik embör keze faragta. Hova lőttek? Hun vagyunk? Jaj, de nagyon jó volna csak látni, egyet is látni belőle. A harmadik világháború ilyen lösz, de hosszú életű nem lösz. (Gémes Púiné, Dóc) Bibliai képzetek A világ katasztófájának jóslatai Nem tudom a nevit, kedves, mer azé, hogy ez valósággÖ teknyőkaparó vót. Itt a rétbe, az erdőbe, amik a legöslegvastagabb fa vót, ü azt vágatta ki, és abbú faragott teknyöt, oszt azé lőtt a neve Teknyőkaparó. Az nagyon sokat jósolt. Mögjósolta a tizennégyes háborút is. És mögjósolta azt is, hogy tizenháromba április 11-én gyün az üstökös az égön. És az is mögvót. A Teknyőkaparó jövendölte a világ végit. Hát az azt mondta, hogyha bekövetközik a világ vége, akkó három napig sötétség lösz. Akkó nem gyullad ki se villany, se lámpa, semmi se, hanem mik gyertya hétször mög van szentölve, hét évbe. Gyertyaszentölőkor van, február 2-án, mög van szentölve, aki hétször van mögszentölve gyertya, csak csupa az ég. Akkor lösznek nagy veszödelmek, villámcsapás, égiháború. így vesz majd el a világ. Hát ezt a Teknyőkaparó mondta. Senki a fődön nem marad mög, hanem 128
