Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

A Teknyőkaparó (A szegedi nagytáj táltosa)

embörök. A gyerök állítólag el kezdött rúgdalózni, hogy mögharapja a ku­tya. Ott van a kutya, egy öreg embör ül a csónak végén, de űtet mán mögharapi, mán mén neki. De azért sohasem tudtam mögkérdözni, te Jani, hát tényleg láttad azt a kincset? De hát ü azt mesélte, hogy látta. (Boros Fe­renc, Klárafalva) 26. Mikor tanyán laktunk, játszottunk az udvaron. Begyün egy rongyos bá­csi. Körülnéz. Biztos édösanyámat kereste vagy nagyobb valakit. Ott vótak aprójószágok, vót egy gyönyörű bóbitás tyúkunk. Oszt mindnyájunk azt fogta mög, amelyik akarta. Aszongya édösanyámnak:- Leiköm, fogd mög azt a tyúkot.- Dehogy fogom, az a legkedvesebb, megőrülnek a gyerökök ezért a tyúkért.- Fogd mög kedves gyerököm, nem fogod mögbánni. Na, megfogta édösanyám. Úgy emlékszök, hogy úgy röszketött a keze. Viszi a bácsi, bedobta az égő kemöncébe, és kirepült a tyúk. Még csak mög se pörkölődött a tállá. Kiszaladt a tyúk. Aszongya édösanyám:- Jaj, Istenöm! Mögijedt, hogy a tyúk odavan. Oasztán aszongya bácsi:- Kedves gyerököm, mikó sül ki ez a kenyér?- Hát mindjárt befűtöm.- Süssé neköm egy kiscipót.- Ha mögvárja, sütök. Hát oszt mögvárta. Mögpuszilgatta a cipót. Aszonta:-Na, lányom, ez a gyerök mind mögmarad neköd. Örömöd lösz benne, mind egészségös, munkás, mind olyan hírős dolgosok lösznek, hogy ahun dolgoznak, ott mind mögdicsérik ükét. Édösapám olyan boldogan mönt a lányaival kukoricát tömi, akármit aratni. Mindég csak dicséretöt kaptuk. A szava beteljesedött. Ez olyan igaz, minthogy itt vagyok. (Gilicze Sándorné, Kiszombor) Táltosh agyományok A foggal születés Az én nagyapámnak az édösapja dógozott vele. Arattak, mer akkó még nem vót se cséplő, semmi. Lóval arattak. Osztán vótak hárman. Az én nagy­apám mög vót olyan tizenkétéves. Oszt kimönt többször oda. Osztán aszongya, mindég mezítláb vót, mög gatyába. Az nem őtözött föl, akármi­lyen hideg vót. Hát aszongya, Pista, aszongya, főzzetök, mer, meséte neköm öregapám, aszongya, Pista, főzzetök, mer én má elmögyök Szeged­re. Aszongya, egyször gyütt valami, mer mezítláb vót, aszongya, gyütt vala­118

Next

/
Thumbnails
Contents