G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
felolvasása és közzétételekor, a nemes városi pártfogó közönség előtt, nyílt válaszomat is felolvastatni és közzé tenni méltóztassék. A mai tanácsülésben, hova hívattattam, méltóztatott szememre téríteni, mintha én, a tegnapi igen tisztelt kiküldöttségnek azt mondottam volna, hogy az országbiztosi rendeletnek nem engedelmeskedek, bocsánat, de én ezt nem mondottam, mondottam pedig lényegben ezeket: 1. Jól van. De hivatalomat az egyház és haza iránt becsületesen végezve, bűnösnek nem tartom magamat; de azért 2. A rendeletnek hazafiúi kötelességem érzete és tudtában engedelmeskedvén, átadok mindent, megszűnők a lelkiekben működni; de a plébánia házból el nem megyek mind addig, míg a nemes pártfogó másképp nem rendelkezend: mert a nyílt rendelet felfüggesztést és nem rögtöni elmozdítást tartalmaz. 3. Az adminisztrátor Szabados József úrnak, a parochián tisztes lakásáról gondos- kodandok. S ebbe a kiküldöttség, az Administrator úrral, együtt bele nyugodott. 4. Reményiem, hogy a vádlókat és tanúkat ellenem kitudni fogom. Ez volt nyilatkozatom, mit a tisztelt kiküldöttségnek el kell ismérni. Szinte a mai tanácsülésben elébem adatott: miképp én Szabados József úrnak panaszra alkalmat adtam volna, mit én ugyan azonnal tévedésnek nyilvánítottam: és csakugyan, említett Szabados József úr, Bizek Károly káplán előtt, őszintén bevallá: hogy neki panaszt tenni szándoka nem volt, és csak kérdést tett az iránt: felfüggesztés e vagy elmozdítás foglaltatik a nyílt rendeletben? szinte kinyilatkoztatá, hogy az általam kijelelt tisztes lakhellyel megelégszik. Kreminger Antal, prépost, Szegedi alesperes, képez- dei igazgató. A folyamodó alesperes és prépost kérése és panasza irányábani intézkedés e tanács hatáskörét túlhaladván, képzelt sérelmének orvoslása végett, ennek útjára utasíttatik. Nyílt-válasz Ezen, személyemre vonatkozó nyílt rendeletre, a Szegedi hatóságnak és közönségnek, de különösen palánki híveimnek, becsületem, egyházi, s polgári állásom szenny nélküli megmentésére, önvédelmemül, nyíltan kell válaszolnom: A nemes rendelkező gróf úrnak igaz hazafiúi tisztelet: nem övé a felelősség isten, a haza, Szeged közönsége és a palánki híveim előtt, hanem azoké, akik engem bevádoltak. 1. Meghallgatva, s kérdőre vonva nem voltam, és vádolásra papi hivatalomtól, mint érdemeden, felfüggesztettem. 2. A haza jelen vész állapotában, amiben megbízattam az országgyűlése, vagy kormánya, a városi-hatóság, vagy a püspök rendeletéi által, azt mindig egész készséggel nemcsak hirdettem, de meg is magyaráztam úgy, mint isten azt értenek és felfogni engedte, és mint biz csekély szónoki tehetségemtől kitelt. Két zászlót is szenteltem, a 6. és 8; a honért lobogókat. Utóbbit márc. 15-én a sz. rókusi, az elsőt aug. 4-én a palánki szentegyházakban, és ha ekkor mondott pár szavaimra a honvédek felbuzdultak, mint ezt nekem igaz örömömre, akkori őrnagy, Szabó Zsig- mond, szóval és levélben, a 8. zászlóalj parancsnoka pedig tiszti karával szóval, a helyszínén nyilatkoztaták; Istené a dicsőség, nem enyim. 345
