G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

hogy azt gyakorolni képes is. Edzettebb erővel jelenik meg az első kísérlet után, az elégedettség az öntudat büszke örömével.

Azért megérkezettnek hiszem idejét, hogy a legfőbb, a legszentebb jog érvényesítésére szólíttassék fel, t. i. országos képviselőinek megválasztására.

Ha nem borulna is felettünk a politikai látóhatár, szükséges volna mégis az ország- gyűlés minélelőbbi egybehívása; mert a nemzet ön-létszerítését voltaképpen csak az országgyűlésben éri el, mely jogai felett őrködni, és a veszély rohamainak diadalmasan ellentállani legalkalmasabb.

Ennélfogva, miután az országgyűlés kezdetének határnapja folyó évi július 2-ra van kitűzve, mennyiben a követválasztási előzmények kebelükben eszközlésbe még nem vétettek;

Rendelem

1. A választás napja jelennek vétele után, az 1848. XXIII. T. ez. szerint szerkezeti közgyűlés által, azonnal megállapíttatik, és közhírré adatik:

2. A város, ha egynél több követnek választására jogosíttatik, a népszám arányos felosztása szerint, az 1848. V. t. ez. 6. § értelmében, annyi kerületre osztatik fel, mint ahány követ választandó.

3. Mindegyik kerület, önálló választó testület gyanánt, követét maga választja; azért egy választó több kerületben nem szavazhat.

4. A közgyűlés választja meg a középponti választmányt, ennek elnökét és jegyzőjét, szavazattöbbség útján, oly számban, hogy ez, a választók összeírását, minél előbb bevégezhesse.

5. A középponti választmány alakítva lévén, a hatóságnak, mint olyannak, intézkedési joga megszűnt; egyedül a 7. § értelmében szerkezendő jegyzőkönyvet fogván nekem haladéktalanul megküldeni.

6. A középponti választmány, külön 3 tagból, állandó választmányt küldend ki kebeléből, mint amennyit a helybeli körülményekhez képest szükségesnek ítélend.

7. Hogy jogától senki el ne üttessék, a 13. § értelmében, előre bocsájtandó szabatos figyelmeztetések után, az alválasztmány előzetesen hirdetendő helyen, legfóllebb 14 napig összeül, és a megjelenők bejegyzését, a törvény értelmében eszközli.

8. Ezen alválasztmányok, a 15. §-ban is említett polgári lajstromok, úgy céhbeli bizonylatok, birtoklevelek és egyéb hiteles okiratok nyomán, a kétségtelen választókat, a minta szerint készítendő jegyzőkönyvbe beírandják.

9. Ha a jelentkező választónak képessége iránt kétség van, ez miben áll, az észrevételek sorozatában feljegyzendő.

10. A határidő eltelte után, az alválasztmányok, összeírási jegyzőkönyveiket, a középponti választmánynak azonnal átadják.

11. A középponti választmány pedig, az országgyűlési határidő közelsége miatt, tiszti feladásában, a 21. § rendelete szerint lélekismeretesen, de egyszersmind lehető gyorsan fog eljárni, teljes nyilvánosság mellett.

12. Bevégeztetvén a középponti választmány munkálata, a jegyzőkönyvek egy példánya nekem azonnal beküldendő.

13. A választók száma ilyképpen megállapítva lévén, a középponti választmány a követválasztás napját meghatározza, és a 25. § rendeletéhez képest, közhírré teszi, egy72